Szerbiában külföldieknek drágább az úthasználat

Előző számunkban sorozatot indítottunk az alapvető autós tudnivalókról határainkon túl. Hat országot felölelő kitekintésünkben tíz azonos kérdést tettünk fel magyarországi, szlovákiai, romániai, szerbiai, szlovéniai és horvátországi magyar újságíró kollégáinknak. Arra kértük őket, gyűjtsék be az ottani hatóságok válaszait. Összeállításunkat három részben közöljük. Az elsőben (2009. június 25.) a hozzánk legközelebbi két országgal, Magyarországal és Szlovákiával kezdtük a sort. A remélhetőleg hasznos információkat tartalmazó sorozatunkat most Romániával és Szerbiával folytatjuk.

– Nyáron jóval többen autóznak, mint télen. Növekszik-e ezzel párhuzamosan a balesetek száma?

Románia (ROM): Igen jól kimutathatóan. A rendőrségi statisztikák abszolút alátámasztják ezt a megállapítást.

Szerbia (SRB): A nagyobb forgalom értelemszerűen több balesettel is jár. Tavaly például 67 ezer közlekedési balesetben 897 személy vesztette életét Szerbiában. A képviselőház ezen oknál fogva új közlekedésbiztonsági törvényt fogalmazott meg, ami decembertől lép életbe.

– Milyen típusú balesetek jellemzőek nyáron?

ROM: Elsősorban koccanások, de nő a halálos áldozatokat követelő és a súlyos belesetek száma is. A kimutatásokban súlyosnak számít minden olyan baleset, amelyben egy áldozat csonttörést szenved.

SRB: Leggyakoribbak a frontális ütközések és az egymásba futás. Szerbián keresztül rendkívüli módon megnövekszik az átmenő forgalom. Egyrészt ez a görög, illetve a török tengerpartra irányuló turistaforgalom, másrészt a szerb és a török vendégmunkások hazautazásának eredménye.

– Milyen okai vannak legtöbbször a nyári baleseteknek?

ROM: Elsősorban a túlzott sebesség, ezt követi az előzési szabályok be nem tartása, majd a fáradtság. Településen belül a gyalogosok figyelmetlensége, szabálytalan közlekedése a vezető ok.

SRB: Leggyakrabban a megengedett sebességet lépik túl a sofőrök. A tavalyi balesetek 46%-át a gyorshajtás idézte elő. Ehhez ráadásul társul a fáradtság, a meleg. A nyári hónapokban gyakrabban ülnek ittasan volán mögé a gépkocsivezetők. Az említett új törvény 0,5-ről 0,3 ezrelékre faragja le az engedélyezett alkoholmennyiséget, egy üveg sör így már aligha fér bele. A jogosítványt azonban 0,5 ezrelékig ezután sem vonják be, de a pénzbírság kijár.

– Melyek a közlekedésben azok a legfontosabb szabályok, amik jellemzően csak az adott országban érvényesek, és egy külföldinek nem árt odafigyelni?

ROM: Románia közlekedésrendészeti törvénye felzárkózott az Európai Unióéhoz, nincs semmi helyi különlegesség. Ám arra vigyázni kell, hogy településeken és közelükben szabályellenesen felbukkanhatnak szekerek vagy traktorok. Településeken belül még mindig lehet állatcsordákkal találkozni este és reggel.

SRB: Nem szabály, sőt szabálytalan, de a félautópályán (kiépítés alatt áll, csak az egyik oldala üzemel, két sáv+leállósáv kétirányú forgalommal) a leállósávot is használják közlekedésre.

– Mely esetekben kötelező a biztonsági öv használata?

ROM: Minden esetben.

SRB: Mindig, a hátsó ülésen utazók esetében is, ha van.

– Hol kötelező a tompított fény használata?

ROM: A településeken kívül mindenütt.

SRB: Nappal, jó látási viszonyok közepette nem kötelező. Azonban az új törvény életbe lépésétől, azaz decembertől már kötelező lesz a tompított fény használata is.

– Mennyi a megengedett sebességhatár lakott területeken és azon kívül?

ROM: Településen 50, azon kívül 90, európai minősítésű országúton 100 km/h. De létezik egy 10 kilométeres tűrésmező, amiből csak 9 km/h-t ajánlatos igénybe venni.

SRB: Decemberig lakott területen 60, utána már csak 50 km/h sebességgel lehet közlekedni. A városközi utakon 80 km/h.

– Milyen a megengedett maximális sebesség autópályán?

ROM: 130 km/h.

SRB: Autópályán az európai gyakorlat érvényes, 120 km/h a maximum. Félautópályán pedig a százas tempó a megengedett.

– Milyen büntetésre számíthat az az autós, akinek nincs érvényes autópálya matricája?

ROM: 250 lej (10 hrivnya = 4,2 lej). Romániában országútilletéket kell fizetni. Határátlépés után az első benzinkútnál be kell szerezni a matricát, de a nyugtát, pénztárszalagot is meg kell őrizni. Amennyiben magyarul nem értő kiszolgálóval találkoznak, kérhetik így: "rovinyétá".

SRB: Szerbiában nincs matricás rendszer, fizetőkapuk vannak, így lehetetlen a bliccelés. Útszakaszokra szabták meg az összeget, s ez rövid távon külföldiek számára többszöröse a hazainak. Hosszabb távon kb. ötven százalékkal kerül többe idegeneknek. Az országhatár közelében lévő Szabadkától például a fővárosig, Belgrádig, 9 euróba kerül külföldieknek a 178 km-es szakasz használata.

– Milyen összegű – minimumtól maximumig – büntetéseket kaphat az, aki nem tartja be a közlekedési szabályokat? Helyszíni bírságot alkalmaznak-e?

ROM: 120 és 1200 lej közötti. Helyszínen vagy bármely önkormányzat adóhivatalában nem a kiszabott bírsággal, hanem a kihágásnak megfelelő bírságintervallum minimumának felével megúszható a szabálysértés. Második esetben a bizonylatot el kell juttatni a kibocsátó hatóság székhelyére. Például postán, de ajánlatos megtartani egy másolatot, még jobb az eredetit megőrizni és másolatot küldeni. Vigyázni kell, mert sűrűn ellenőrzik a sebességet. Nagyobb túllépés esetén felfüggesztik a jogosítványt, s jöhetnek a bonyodalmak. Sokszor lesben állnak a rendőrök olyan helyen, ahol a kilátás megfelelő, és minden kockázat nélkül lehetne előzni, ám ott a záróvonal! Annak átlépése is a jogosítvány felfüggesztésével jár. Az álló radarok csak Predeal és Bukarest között működnek. Az autóba szerelt trafipaxok csak a legközelebbi gépkocsi sebességét tudják bemérni.

SRB: Jelenleg 10 és 100 euró közötti a büntetés mértéke. Ez helyszíni. Jövőre a rendőr által kirótt bírságot már nem fizetheti a helyszínen a szabálysértő, hanem bankban vagy postán. Hogy ezt külföldiektől miként fogják behajtani, egyelőre nem tudni. Egyébként a pénzbüntetés a jelzett új törvény szerint 30 eurótól már 500-ig fog terjedni.

KISZó-összeállítás

P. S. Összeállításunk a Külhoni Magyar Újságíró Egyesületek Konvenciója (KMÚEK) segítségével jött létre, melynek Kárpátaljáról a Magyar Újságírók Kárpátaljai Szövetsége (MÚKSZ) a tagja. A romániai viszonyokról Szekeres Attila, a Háromszék című újság munkatársa, a szerbiai tudnivalókról Fodor István, a vajdasági Magyar Szó rovatvezetője és Kókai Szilveszter, a Hét Nap című hetilap gazdasági igazgatója tájékoztatta a Kárpáti Igaz Szót. Következő számunkban a szlovéniai és a horvátországi helyzetjelentéssel zárjuk háromrészes sorozatunkat.

Forrás: az igazi Kárpáti Igaz Szó