Régiók
Események
H | K | Sz | Cs | P | Sz | V |
---|---|---|---|---|---|---|
1 | ||||||
2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 |
9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 |
16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 |
23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | 29 |
30 |
ECDL segédanyagok
Bejelentkezés
A régi(j)ó világa
Románia2007. február 14.
Hogyan született a lap?
– A temesvári Szórvány Alapítványnak elkészült egy programja, amelynek része a Régi(j)óvilág című folyóirat is. Az Esély a stabilitásért szegedi alapítvány támogatásával megvalósított Honismereti stratégia nevű projekt célja, hogy felmérje: milyen helyzetben vannak a Duna–Körös– Maros–Tisza Eurorégióban élő magyar közösségek.
Mit jelent ma a bánsági szórványban élő magyar számára a honismeret fogalma?
– A Honismereti stratégia megpróbálja felújítani azt a fogalmat, amit úgy nevezhetünk, hogy honismeret. A kisebbségi sorsban élő magyarság számára egyrészt probléma maga a hon, hiszen az anyaország, különösen ha a 2004. december 5-i népszavazás eredményére gondolunk, nem úgy viselkedett, mint ahogyan a hazától elvárnák. Másrészt az a 85 esztendő, amit Trianon óta kisebbségi sorsban élt meg a magyarság, azt bizonyítja, hogy az utódállamok sem úgy viselkedtek a kisebbségekkel, mint haza. Ilyen értelemben a honismeretet is kissé át kell értékelni. Most, hogy az Unió tagjai vagyunk, nem marad más hátra, minthogy otthont teremtsünk magunknak ott, ahol megszülettünk. Talán nem gondoltunk arra, hogy a XXI. század elején Tamási Áron már szinte közhelyként használt mondata – Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne – számunkra még cél lehet! Ebben az otthonteremtésben nagyon fontos szerepe van a régiós identitásnak.
Azt mondják, az Európai Unió a régiók Európája.
– Ezt mi is így gondoljuk, a régiós identitás kialakításában lehetőséget is látunk arra, hogy egymásra találjanak a határ különböző oldalán élő magyar közösségek, de arra is, hogy ne drámai módon éljük meg kisebbségi sorsunkat, hanem a szépségeit is felfedezzük. A többféle kultúrát magában hordozó bánsági ember számára választás kérdése is lehet az identitás! A honismereti stratégia sok mindenre kiterjed, nemcsak a kultúra értékeire, az iskolák közötti együttműködésre, hanem a turisztikai útvonalak fejlesztésére is, hogy lehetőség nyíljon arra: a régiót beutazva, a különféle ízlésű emberek megtalálják mindazt, ami összeköti őket. A stratégia kidolgozása során született meg a gondolat, hogy mindez szellemi síkon is megfogalmazódjék, ez lenne a Régi(j)óvilág folyóirat szerepe, amellyel akár még újra is értelmezhetnénk a honismeret fogalmát.
A cím ugyanakkor nosztalgiát is ébreszt az emberekben.
– A Régi(j)óvilág cím elég beszédes, sokat elmond arról, hogy mi a szándékunk. Egyrészt arról szól, hogy a folyóirat a régió világát mutatja be, a DKMT Eurorégióban élő közösségek életét, jelenét, másrészt az emlékezésre utal. Ahhoz, hogy tisztában legyünk önmagunkkal, hogy tudjuk, merre tartunk, ahhoz tudnunk kell, honnan indultunk. Amikor emlékezünk, nosztalgia is van bennünk. A Régi(j)óvilágban egy kicsit benne van a békebeli szép idők hangulata is.
Miért éppen 1956-os emlékszámmal indult?
– Ezt nem lehetett megkerülni, hiszen a magyar forradalom 50. évfordulója éppen egybeesett az indulással. Ha van magyar történelmi esemény, amely meghatározhatja XXI. századi sorsunkat is, akkor ez az 1956-os magyar forradalom. Másrészt Temesvár és 1956 kapcsolata is érdekes. A román diákok szinte elsőként szerveztek itt rokonszenvtüntetést a magyar forradalommal, ez olyan mozzanat, amit a régiós identitás kialakításában sem lehet kihagyni! A temesváriak tudatában egyébként 1956 és 1989 decembere között szoros a kapcsolat.
Kihez szól ez a régiós folyóirat?
– A szándékunk az, hogy olyan emberekhez is eljusson, akik nem a honismeret lelkes hívei, nem olvasnak szaklapokat, nem böngésznek régi folyóiratokat. A tudomány népszerűsítésének egy igényes módját szeretnénk megvalósítani. Másrészt van benne egy irodalmi rovatunk, ahol szeretnénk megjelentetni a régióban született alkotásokat is. Mi azt szeretnénk, ha akár diákok is írnának a folyóiratba, a régió minden kicsi településéről várunk érdekes írásokat Lajstrom című rovatunkba. Szórványban élünk, ahol a magyarság egyre inkább háttérbe szorul. Szeretnénk mindent begyűjteni, hogy ne vesszen el. Az első lapszámunkat Szakács Béla szobrászművész 56-os szobortervének képével illusztráltuk. Könczey Elemér kolozsvári grafikus készítette a lapot.
Pataki Zoltán
www.maszol.ro
Erdély.ma
– A temesvári Szórvány Alapítványnak elkészült egy programja, amelynek része a Régi(j)óvilág című folyóirat is. Az Esély a stabilitásért szegedi alapítvány támogatásával megvalósított Honismereti stratégia nevű projekt célja, hogy felmérje: milyen helyzetben vannak a Duna–Körös– Maros–Tisza Eurorégióban élő magyar közösségek.
Mit jelent ma a bánsági szórványban élő magyar számára a honismeret fogalma?
– A Honismereti stratégia megpróbálja felújítani azt a fogalmat, amit úgy nevezhetünk, hogy honismeret. A kisebbségi sorsban élő magyarság számára egyrészt probléma maga a hon, hiszen az anyaország, különösen ha a 2004. december 5-i népszavazás eredményére gondolunk, nem úgy viselkedett, mint ahogyan a hazától elvárnák. Másrészt az a 85 esztendő, amit Trianon óta kisebbségi sorsban élt meg a magyarság, azt bizonyítja, hogy az utódállamok sem úgy viselkedtek a kisebbségekkel, mint haza. Ilyen értelemben a honismeretet is kissé át kell értékelni. Most, hogy az Unió tagjai vagyunk, nem marad más hátra, minthogy otthont teremtsünk magunknak ott, ahol megszülettünk. Talán nem gondoltunk arra, hogy a XXI. század elején Tamási Áron már szinte közhelyként használt mondata – Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne – számunkra még cél lehet! Ebben az otthonteremtésben nagyon fontos szerepe van a régiós identitásnak.
Azt mondják, az Európai Unió a régiók Európája.
– Ezt mi is így gondoljuk, a régiós identitás kialakításában lehetőséget is látunk arra, hogy egymásra találjanak a határ különböző oldalán élő magyar közösségek, de arra is, hogy ne drámai módon éljük meg kisebbségi sorsunkat, hanem a szépségeit is felfedezzük. A többféle kultúrát magában hordozó bánsági ember számára választás kérdése is lehet az identitás! A honismereti stratégia sok mindenre kiterjed, nemcsak a kultúra értékeire, az iskolák közötti együttműködésre, hanem a turisztikai útvonalak fejlesztésére is, hogy lehetőség nyíljon arra: a régiót beutazva, a különféle ízlésű emberek megtalálják mindazt, ami összeköti őket. A stratégia kidolgozása során született meg a gondolat, hogy mindez szellemi síkon is megfogalmazódjék, ez lenne a Régi(j)óvilág folyóirat szerepe, amellyel akár még újra is értelmezhetnénk a honismeret fogalmát.
A cím ugyanakkor nosztalgiát is ébreszt az emberekben.
– A Régi(j)óvilág cím elég beszédes, sokat elmond arról, hogy mi a szándékunk. Egyrészt arról szól, hogy a folyóirat a régió világát mutatja be, a DKMT Eurorégióban élő közösségek életét, jelenét, másrészt az emlékezésre utal. Ahhoz, hogy tisztában legyünk önmagunkkal, hogy tudjuk, merre tartunk, ahhoz tudnunk kell, honnan indultunk. Amikor emlékezünk, nosztalgia is van bennünk. A Régi(j)óvilágban egy kicsit benne van a békebeli szép idők hangulata is.
Miért éppen 1956-os emlékszámmal indult?
– Ezt nem lehetett megkerülni, hiszen a magyar forradalom 50. évfordulója éppen egybeesett az indulással. Ha van magyar történelmi esemény, amely meghatározhatja XXI. századi sorsunkat is, akkor ez az 1956-os magyar forradalom. Másrészt Temesvár és 1956 kapcsolata is érdekes. A román diákok szinte elsőként szerveztek itt rokonszenvtüntetést a magyar forradalommal, ez olyan mozzanat, amit a régiós identitás kialakításában sem lehet kihagyni! A temesváriak tudatában egyébként 1956 és 1989 decembere között szoros a kapcsolat.
Kihez szól ez a régiós folyóirat?
– A szándékunk az, hogy olyan emberekhez is eljusson, akik nem a honismeret lelkes hívei, nem olvasnak szaklapokat, nem böngésznek régi folyóiratokat. A tudomány népszerűsítésének egy igényes módját szeretnénk megvalósítani. Másrészt van benne egy irodalmi rovatunk, ahol szeretnénk megjelentetni a régióban született alkotásokat is. Mi azt szeretnénk, ha akár diákok is írnának a folyóiratba, a régió minden kicsi településéről várunk érdekes írásokat Lajstrom című rovatunkba. Szórványban élünk, ahol a magyarság egyre inkább háttérbe szorul. Szeretnénk mindent begyűjteni, hogy ne vesszen el. Az első lapszámunkat Szakács Béla szobrászművész 56-os szobortervének képével illusztráltuk. Könczey Elemér kolozsvári grafikus készítette a lapot.
Pataki Zoltán
www.maszol.ro
Erdély.ma
Látogasson el:
Legújabb hírek:
NDA:
Hírlevél: