Régiók
Események
2007. november
előző hónap következő hónap
H K Sz Cs P Sz V
      1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30    
             
ECDL segédanyagok
ECDL segédanyagok
Bejelentkezés
felhasználónév: jelszó:

» Regisztráció

» Jelszó emlékeztető

Az összefogás ereje

Búcsú példát mutat

Ukrajna
2006. április 12.

Régi igazság, hogy egy-egy település lakóit elsősor-ban temploma és temetője jellemez. S nem véletlen. Hisz aki Isten házát rendben tartja, az rendszeresen látogatja is azt, ami mindenképpen erős hitéletről tanúskodik. Aki pedig hisz Istenben, abban a szeretet uralkodik, tehát rossz ember nem lehet. S ahol a temetőkert is rendezett, gondozott – ott a lakók tisztelik múltjukat, őseiket. Ilyen településen biztosan számíthat az idegen a megértésre, a szeretetre, a szíveslátásra. Vidékünk templomainak többsége napjainkra megújult, megszépült, s a rendszerváltást követően a hívek száma is megnövekedett. A temetőkertek rendezettsége viszont a legtöbb helyen még sok kívánnivalót hagy maga után. Mert sokan ugyan drága sírköveket állítanak elhunyt szeretteik sírhalmára, virágot is ültetnek arra, de azzal már nem foglalkoznak, milyen állapotok uralkodnak az egész területen.
Nos, Búcsú lakossága példát mutathat mindenkinek. Immáron ötödik éve minden tavasszal kimennek a temetőbe, és közösen rendet raknak. Ezúttal a virágvasárnap előtti szombaton hirdették meg a takarítási napot. S jöttek is nők, férfiak, idősek, fiatalok egyaránt. Kezükben kapa, gereblye, metszőolló. Revák Pál temetőgondnok és felesége, Erzsébet asszony irányításával kitisztították az árkokat, kigyomlálták a temetőkert köré telepített virágsorokat, kivágták a bokrokat, rendbe tették az elhagyott sírokat. Mint megtudtuk, négy évvel ezelőtt néhai Ilku József kezdeményezésére kezdtek hozzá a katolikus temető körbekerítéséhez. Mára 280 méteren gyönyörű kerítés és járda övezi a temetőt. Esténként dekoratív világítótestek gyúlnak ki körbe, hogy a járókelőknek utat mutassanak – a temető ugyanis a falu egyik központi helyén található.
– Minden kezdet nehéz, így nekünk sem volt könynyű az első időkben mozgósítani az embereket – emlékszik vissza Revák Erzsébet. – Először öten, majd tízegynéhányan, legközelebb még többen jöttek, ma több mint ötven ember szorgoskodik itt, hisz mindenki belátta: közös ügyünk, felelősségünk, hogy őseink, s egykoron mindannyiunk nyughelye tiszta és rendezett legyen. És mindig akadnak olyan támogatóink is, akik gépekkel, anyagiakkl segítik munkánkat.
– A kezdetek kezdetén 85 teherautónyi szemetet szállíttattunk el innét – veszi át a szót a gondnok, Revák Pál. – Azóta szemetes kukákat csináltattunk, s azokat rendszeresen üríttetjük. Komposztáló gödör létesítését tervezzük, így a bomló szemét – kigyomlált, legaraszolt fű, elhervadt virág – elszállíttatásáért legalább nem kell majd fizetni. Kivágattuk azokat a hatalmas fákat, amelyek már veszélyeztették a síremlékeket is. Kiirtottuk a bozótrengeteget, amely csúszók lakhelye volt. Mára ezáltal megnövekedett a szabad terület, ahová lehet temetni. S erre szükség is van, hisz már nem csupán a faluból, de a geológusok lakónegyedéből is ide temetkeznek.
– Ezekhez a munkákhoz, a kerítés elkészítéséhez, illetve a rend fenntartásához, a temető további szépítéséhez pénz is kell…
– Nos, egykoron úgy kezdtük, hogy házról házra járva pénzt gyűjtöttünk – meséli Erzsébet asszony. – S a többség adakozott is. Ki mennyit, tehetsége szerint. Emlékszem, csupán száz hrivnyánk volt, amikor hozzákezdtünk a kerítés építéséhez. De az Úr velünk volt, s mindig újabb és újabb adományokat küldött. S az emberek ma is rendszeresen adakoznak a temetőkert fenntartására. Leghűségesebben talán a nyugdíjasok, akik járandóságukat megkapva egy bizonyos összeget rendszeresen befizetnek. Halottak napján nagy a búcsújárás a temetőben. Akkor perselyt helyezünk ki a bejárathoz. Szeretnénk egy mellékhelyiséget is felépíteni itt, bevezetni a villanyt és a vizet (ezt jelenleg a szomszédban élő Revákéktól vezették át, a szerzőt). S meg kell oldani az elhagyott sírok rendszeres gondozását is. Ezúton kérek is minden olyan hozzátartozót, aki valamilyen okból kifolyólag nem tudja látogatni hozzátartozója sírját, jelentkezzen, s azzal szerződést kötnénk, melynek értelmében egy néni némi fizetség fejében gondozná ezeket a nyughelyeket.
A szorgos kezek nyomán rend és tisztaság lesz az úr a temetőkertben.
– Hiszem, hogy az összefogás egy-egy nemes cél érdekében csodákra képes. Éppen ezért más területen is szeretnénk előbbre lépni. Az a tervünk, hogy a búcsúi gyerekek számára rendezett játszóteret, télen pedig korcsolyapályát építenénk. S ehhez nem kell sok minden, csak jószándék, akarat és összefogás – fejezi be beszélgetésünket reménytől csillogó szemmel Revák Erzsébet.
Álljon példaként a búcsúiak összetartása és tenniakarása mindannyiunk előtt. Ne csupán panaszkodjunk, hogy milyen szemetes a településünk. Tegyünk közösen azért, hogy szebb környezetben élhessünk.


Kovács Erzsébet


Forrás: Kárpátinfo hetilap