Régiók
Események
2021. október
előző hónap következő hónap
H K Sz Cs P Sz V
        1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31
             
ECDL segédanyagok
ECDL segédanyagok
Bejelentkezés
felhasználónév: jelszó:

» Regisztráció

» Jelszó emlékeztető

Katona Lajos, a vak szobrász

Románia
2010. július 7.
Lajos bácsi kemény fafajtákból hozza létre azt, amit ő nem szobrászatnak, hanem csak formakísérleti plasztikának nevez. Eszközeit saját lehetőségeihez igazította: „A nyomóvésők nyelét kicseréltem ipszilon alakú nyelekre. Bal kézzel vezetem a vésőt, jobb kezem csonkját beleillesztem az ipszilon V alakú nyílásába, és ezzel adom a nyomás erejét véséskor.” – írja a tanulmányban. Elmeséli, szobrainak (vagy plasztikáinak) a faanyag adja az életet: azért is választotta, mert kedveli a tapintását és az illatát is. Amikor elővesz egy farönköt, lehántja a kérgét, majd elkezd alakulni a forma, amely újabbakat szül, míg ki nem alakul a szobor.
Általában nem tudja kezdettől fogva, hogy mi kerül ki a kezéből. A harmonikás című plasztikája kivétel: az anyag rögtön sugallta a formát. Egy repedezett eperfa-rönk került a kezébe, és hamarosan kiderült, hogy a repedéseket összefogja egy kemény mag. Ebből a repedezett részből lett a harmonika, amely ugyanakkor az emberalak testét is képezi.
Amikor arra kérem, hogy élettörténetéről meséljen, Lajos bácsi először ennyit mond: „Az élettörténetem rövid, de tudok magának mutatni egy 422 oldalas könyvet, nyers formában. Több mint három évig írtam. A címe Látástól látásig. Családtörténeti jegyzetek és dokumentumok. Ez valahogyan kikívánkozott belőlem.” Így derül ki, hogy a plasztikáiról készített tanulmány nem az egyetlen írott műve. Az önéletrajz még kiadásra vár, miközben készül a kolozsvári vakok intézetének levéltári dokumentáción alapuló története is. Nem diktál, mint gondolnánk, hanem írógéppel veti papírra gondolatait, a szöveget felolvasás után javítja, majd felesége vezeti számítógépbe.
A most 68 éves Katona Lajos sarmasági születésű, és látóként két elemit sikerült elvégeznie. A baleset után sem hagyta abba a tanulmányait. Amikor középiskolába jelentkezett, megpróbálták eltanácsolni. “Olyanok mondták, hogy mit érek vele, akik tudták, hogy Kolozsváron nem egy egyetemet végzett látássérült él.” Mégis elvégezte, majd a filozófia-pedagógia-történelem egyetemet is. Tanár lett, a kolozsvári Vakok Intézetében oktatott matematikát, majd fizikát, végül ‘90 után a saját szakterületében tevékenykedhetett és társadalomtudományokat oktatott. A 2002-2003-as tanévben, nyugdíjazása előtt pedig a BBTE pszichológia karán előadta a látássérültek gyógypedagógiája című tantárgyat.
A vak gyerekekkel való foglalkozása során hiányolni kezdte, hogy a mértani ismeretekre egyáltalán nem fektetnek hangsúlyt. Az integrált oktatás során is egyszerűen úgy oldják meg, hogy felmentést adnak mértanból. “Minek túl sok tudomány egy nemlátó gyereknek? A munkaerőpiacon az esélyeik úgyis egyenlőek a nullával.” Ez a hozzáállás lehet az oka annak, hogy Katona Lajos három és fél évtized alatt fejlesztett, majd végül 1999-ben szabadalmaztatott rajzkészüléke nem vált a látássérülteket foglalkoztató iskolában általános használatú eszközzé.
A készülék minden alapvető síkmértani forma szerkesztésére alkalmas: a vonalzóval, körzővel, szögmérővel (5 fokonként mozgó fej) ellátott tábla segítségével a látássérültek is könnyen megtanulhatják a mértan alapjait. Erre ugyan mód lenne hagyományosabb eszközökkel is, de a munkát jelentősen megkönnyíti, hogy minden egy helyen van. A középen húzódó csíkra kell behelyezi a megfelelően beállított, vastagabb papírt, majd a léc eltolásával “domború vonalat” lehet húzni.
A rajzkészülék működéséről ismertető film is készült, amit Budapesten mutattak be. Ezután tíz darabot el is készítettek belőle, de használatba nem került. A szabadalom ellenére szakember még nem tesztelte, nem született róla érdembeli kritika – valójában nem is törődnek vele. Kolozsváron azt mondták, ha saját költségén megcsináltat pár darabot, nagyon szívesen használni fogják. “Erre hogy lenne módom?”
Katona Lajos plasztikái viszont nem siklottak el: június 22-én a kolozsvári Reményik Sándor Galériában rendezett kiállítást unokaöccsével, Katona György festővel közösen, a tárlat még július 10-ig megtekinthető. Szobrait sokan furcsának, sőt csúnyának találták, mivel a groteszk esztétikai minőségét részesítik előnyben. Az alkotás körülményei pedig semmiképpen nem elhanyagolhatóak: olyan emberről van szó, aki a testi hiányosság ellenére képes meglátni a fában a még kialakulófélben levő formát.


Transindex