A Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesület megalakulásának 100. évfordulója

Megalakulásának 100. évfordulóját ünnepelte meg 2011. március 5-én 16 órai kezdettel a komáromi Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesület. A Kultúrpalota zsúfolásig telt dísztermében megtartott ünnepi emlékest díszvendége volt Koltai Gábor film- és színházrendező, író Budapestről. A rendezvényt jelenlétükkel megtisztelték dr. Farkas Géza a Pozsonyi Magyar Nagykövetség konzulja, tanácsosa, Csáky Pál volt MKP elnök és Novák Tamás Komárom város alpolgármestere.
A műsort Farkas Adrianna vezette. Az emlékest szavalattal és énekkel kezdődött, majd Koltai Gábor mondta el köszöntő beszédét, melyet Jókai idézetével kezdte: „A kerek Földnek nincs olyan városa, amely annyit szenvedett, annyit áldozott volna egy hazáért, egy eszméért, a népszabadságért, mint Komárom városa. Együtt és egyenként minden lakója nemzete történelmét annyi dicsőséggel halmozta volna el. Komárom városának minden egyes lakója megérdemli, hogy városa nevét büszkén viselje“.
Szavaival méltatta a Jókai Egyesületet, mint a nagy magyar kultúrfórumot, amely immár 100 esztendeje szolgálja a magyar kultúrát és célja a közművelődés, a magyar közművelődés egész teljességében és egyetemességében a legmélyebb rétegekig, a legtávolibb határokig. Ezzel szolgálja a magyar nemzeti kultúrát, amely nem más, mint a magyar nemzeti erő. A Trianoni békediktátum gyalázatos döntése ellenére a nemzet lélekben együtt maradt. A magyar felemelkedéshez egy lélekben erős, összetartó, múltjának legszebb, legfontosabb eseményeire büszke nemzetre van szükség. Csak egy erős és összetartó közösségnek van jövőképe. Olyan közösségre, amely képes ellenállni a történelem viharainak, képes megfogalmazni helyzetét, van egy világos képe a múltról, pontosan tudja melyek azok az értékek, amelyeket tovább kell örökíteni nagyszülőkről gyerekekre, unokákra. Olyan közösségre van szükség, amely képes ellenállni a külső nyomásoknak, amely képes felemelkedni és képes öntudatosan a világ szemébe nézni és képes újra megalázó nagy nemzeti sors lépésekre, egy egyet akaró nemzetet alkotni. Hitet és lelkierőt kell meríteni a történelemből, hogy képes legyen a nemzet a nagy nemzeti kérdésekben egyetérteni, ugyanazt gondolni és ellenállni azoknak az ártó és rontó folyamatoknak, amelyeknek mindannyian részesei vagyunk. A Jókai Egyesület székháza, a kultúrpalota feladatát illetően Benedek Sándor egykori kultuszminiszter, államtitkár szavai mélyen átélt akaratot fogalmaznak meg: „Hisszük, akarjuk és fogadjuk is a magunk nevében és erre utódainkat is kötelezzük, hogy soha e falak között semmi más, mint ami hazafias, szép és hasznos ne áradjon s maradjon az mindig annak, aminek szántuk: a nemzeti közművelődés szitája és fényes világítótornya“.
Koltai Gábor felszólalása utáni kultúrműsort Dr. Szénássy Zoltán a Jókai Egyesület tiszteletbeli elnökének ünnepi köszöntője követte. A múltidéző gondolatait egy üzenettel kezdte „Ami bennem lélek, veletek megy, ott fog köztetek lenni mindig....“ Ezt az üzenetet eszményképünk Jókai Mór üzente nekünk, mindnyájunknak, a ma és holnap olvasóinak, késő korok krónikásainak. Ez az üzenet vagyon felírva Jókai síremlékére is a Kerepesi temetőben, melyet 1929-ben állítottak fel az író halálának negyedszázados évfordulójára.
Kevesen tudják, hogy Komáromban a Református templom is egy Jókaira utaló emlékkel büszkélkedik. Ez nem más, min a Jókai harang, melyen a következő felirat olvasható: „Készült Isten nagyobb dicsőségére és Komárom halhatatlan szülöttének emlékezetére a komáromi református keresztyén egyház áldozatkész buzgó híveinek nemeslelkű adományaiból Galambos Zoltán lelkész, Fülöp Zsigmond főgondnok és Pati Nagy Sándor algondnok hivataloskodása idejébe, az Urnak 1929-ik évében. Öntötte Egry Ferenc Kisgejőcön, súlya 710 kg“.
Szénássy Zoltán beszédében mélyen megindult lélekkel emlékezett és tisztelgett a tíz évtizednyi múlt, az 1911 március 5-én megalakult Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesület alapító tagjai előtt, akik a közművelődés nemes céljainak hűséges szolgálatát tűzték ki feladatul maguk elé; s az egyesület székházának a Kultúrpalota megvalósításában áldozatos munkát végzők előtt. „A Kultúrpalota falai látták a büszke magyar lélek kibontakozó szárnyalását, nagy szellemek nagyívű szónoklatait, a komáromi Olymposnak, az egész Felvidék megvilágosító szónoklatait. De látták ezek a falak romba dőlni – egy tollvonással – mindazt, amit Komárom városának szellemi apostolai és krónikásai összegyűjtöttek, felépítettek, amit reánk testáltak“.
Dr. Szénássy Zoltán múltidéző és reményét tükröző beszédét a Selye János Gimnázium Diákjainak irodalmi összeállítása követte, melyben a Jókai Egyesület múltbéli történelmi momentumait mutatták be. Végezetül Tompa Mihály megzenésített versét adtál elő.
Majd Keszegh Margit a Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesület jelenlegi elnöke köszöntötte a vendégeket és jelenlevőket, akik „örömteli és büszke ünnepre gyűltek össze. Több mint 55 év némaság után az ezredforduló éve volt az, amelyik meghozta a változást és a Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesület feltámadt. Az elmúlt tíz esztendőben, eredményesen, maguk erejéből, közös munkával, nem hangoskodva, következetesen és tisztelve követtük azt az utat, amit a nagy elődök kijelöltek 100 évvel ezelőtt. Az elmúlt 100 évben benne van a közelmúlt egy évtizede is“.
Az egyesület ezredforduló végi feléledéséért köszönetet mondott tiszteletbeli elnökének, Dr. Szénássy Zoltánnak és az újkori 17 alapító tagnak, akik írásban nyilvánították ki szándékukat és erősen hittek abban, hogy ez az újraindítás sikeres lesz.
„Az eltelt 10 év igazolta, hogy az újraindítás jó döntés volt. Rendezvények sora, találkozások, emléktáblák, a Szent István szobor a mi közös munkánk gyümölcsei. Alapy Gyula 1931-ben, a húszéves évfordulón azt hangsúlyozta ki, hogy a Jókai Egyesület nem a jelennek, hanem a jövőnek dolgozott. És valóban. A Jókai Egyesület 10 éve újra él, újra szolgálja Komárom város kultúráját szerető közönségét a jelenben, hogy itt lehessünk a jövőben is. Nagy kötőnk Vörösmarty Mihály egyik emléksora így szól: Emlékek nélkül a nemzetnek híre csak árnyék.
Keszegh Margit beszédében hangsúlyozta, hogy „nekünk, komáromiaknak szent esküt kell ma itt tennünk, hogy az emléket híven megőrizzük és büszkén vállalva a 100 esztendős Jókai Egyesületben a tagságot, tudásunk legjavát adva szolgáljuk városunkat, Komáromot. Minden igyekezetünkkel, erőnkkel azon leszünk, hogy híven szolgáljuk és gyermekeinknek, unokáinknak tovább adjuk Jókai szellemét. Nem engedjük, hogy múltunk feledésbe merüljön, utat engedve egy gyökértelen jövőnek”.
Köszönetet mondott mindenkinek, aki eddig az Egyesület munkáját segítette és az ünnepség résztvevőinek is. Örömét fejezte ki, hogy ez az ünnep közös ünnepe Komáromnak, a komáromiaknak, hogy a Duna jobb és a bal partján élő komáromiaknak egy az útjuk, egy nemzet kultúráját ápolják, gazdagítják, egy jövőt építenek.
Az ünnepi beszédek után a VMK és a Jókai Alapiskola Kicsinyek kórusa Pfeiferlik Annamária, Gyermekkara Juhász Mónika, GAUDIUM Vegyeskara és hangszeres kamaraegyüttese Stirber Lajos vezényletével színvonalas műsorukkal zárták az ünnepi emlékestet.
Az emlékest műsorát Kustyán Ilona, Farkas Adrianna és Stirber Lajos állította össze.
Az est folyamán az érdeklődők megvásárolhatták Dr. Szénássy Zoltán legújabb, az Egyesület történetét feldolgozó „A Jókai Egyesület 100 éve“ című könyvét, melyet az író az est végezetével dedikált.
A közel három órás színvonalas ünnepi emlékest fogadással zárult.
A Szövetség a Közös Célokért irodahálózat igazgatója Pogány Erzsébet levélben köszöntötte a 100 éves Jókai Egyesületet. Sajnálatát fejezte ki, hogy egyéb elfoglaltsága miatt nem tudott részt venni az emlékesten. A gratuláció mellett felajánlotta, hogy a Felvidék.ma hírportálon, ahogy eddig, úgy a jövőben is figyelemmel kíséri az Egyesület tevékenységét. Továbbá felajánlotta, hogy a Felvidék.ma szívesen lenne az Egyesület állandó médiapartnere, hogy még jobban bekerüljön a Kárpát-medencei magyarság, Magyarország és természetesen Felvidék köztudatába a Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesületnek áldással kísért tevékenysége, a száz évvel ezelőtti elődök hagyományának méltó felélesztése.