A magyarság digitalizálása

A Magyar Nemzeti Tanács és a Magyar Köztársaság Gazdasági és Közlekedési Minisztériumának szervezésében került sor tegnap az Innova 2008. Konferenciára, amely a MaITT (Magyarság az Információs Társadalomért Testület) negyedik ülése volt.

A tanácskozás során a jelenlevők, a testület tagjai megfogalmazták, illetve elfogadták a MaITT Szabadkai Nyilatkozatát a Magyar-magyar Platformról, ami tulajdonképpen a már kialakított internetes kapcsolat továbbfejlesztése.

Kovács Kálmán, a Magyar Köztársaság Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumának államtitkára rámutatott, hogy a szabadkai tanácskozás egy új korszak megkezdését jelenti. Kiemelte, 2003-ban Nagyváradon létrehozták ezt a testületet, és e-Magyar pontok elhelyezésével a Kárpát-medencében kialakult az az internetes hálózat, ami összeköti a magyarokat ebben a térségben. Most azonban tovább kell lépni, ezért létrehozták a platformot, lehetőséget kínálnak, hogy a kiépített hálózaton és hozzáférési rendszeren összmagyar, össztérségi vagy kisebb régióban kitűzött célok hatékonyabban valósuljanak meg.

- Sok olyan kérdés van ma, legyen az a tudás és az innováció összekapcsolása, együttműködő gazdasági szereplők, fejlesztések, technológiák összeillesztése a térségben, vagy az európai programokban való részvétele az így összetalálkozott gazdaság szereplőinek, az önkormányzatiság kérdése, amire céljaink szerint ezen a hálózaton és infrastruktúrán keresztül gyorsabban, hatékonyabban, az adott térség minél szélesebb körű lakosságának bevonásával tudunk választ adni. A helyi kezdeményezések, önszervezkedések ezen a platformon keresztül egy sokkal szélesebb közönséghez jutnak el - hallottuk Kovács Kálmántól.
Csepeli György, a Magyar Köztársaság Gazdasági és Közlekedésügyi Minisztériumának közpolitikai igazgatója kiemelte, hogy az elmúlt öt évben összesen 350 e-Magyar pont jött létre a Kárpát-medencében és azon kívül.

- Az e-magyar.net hálózat már létrejött, és csak a felhasználóktól függ, hogy milyen tartalmakkal töltik meg. Kilenc dimenzióban gondolkodtunk, amelyek körbefogják mindazokat a területeket, amelyek nemzeti, kisebbségi közösségek számára érdekesek, és egyúttal interface-ként szolgálnak más nemzeti közösségek felé. Hiszen ez nem az elzárkózás, hanem a hídépítés eszköze. Gazdaság és üzleti kapcsolatok az első és legfontosabb tartalom. Turizmus és turisztikai kapcsolatok a második dimenzió. A környezetvédelem, a kulturális és az oktatási kapcsolatok is hangsúlyosan jelen voltak a fejlesztéseinkben. Konzulinformációk, ami most nagyon aktuális, hiszen Szerbia még nem tagja az Európai Uniónak. Geneológiai kutatások, ami teljesen új irány. Mindenkinek joga van megtudni, hogy honnan származott, kik voltak a nagyszülei, stb.

A különféle fejlesztési tevékenységeknek is lesz egy tartalmi szegmensük, hiszen az EU-nak részint a strukturális, részint a regionális alapjai projektumok finanszírozását teszik lehetővé - mondta Csepeli György.

Nagy Zsolt, a Román Köztársaság volt informatikai minisztere kiemelte, hogy örvendetes az a tény, hogy 5 év építkezés után barátként, a Kárpát-medence különböző országaiból gyűlnek össze különböző szervezetek tagjai, hogy a továbbfejlesztésről beszéljenek.

- Az idén fel kell erősíteni a partnerséget a Magyar-magyar Platformon belül. Ez azt jelenti, hogy a magyar civil szféra intézményeit, a közigazgatási intézményeket szeretnénk partnereinknek látni, hogy használják a platform lehetőségeit. Megköszönve a Magyar Köztársaság Gazdasági és Közlekedési Minisztériumának támogatását, de szeretnénk, ha a többi intézmény is programjaikkal és eszközeivel csatlakozna a platformhoz - tette hozzá Nagy Zsolt.

Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke kiemelte, hogy a 350 e-Magyar pontból 36 éppen Vajdaságban található. Olyan helyekre, közösségekbe jutott el egy-egy e-Magyar pont, ahol előzőleg csak álmodozhattak, hogy ilyen be fog következni.

- Ezek után az az igazi kérdés, hogy ezt a hálózatot mire tudjuk használni. Igazi effektusa ennek a hálózatnak akkor lesz, ha tartalommal tudjuk megtölteni. Bejegyzés alatt áll egy civil szervezet, amit mi Vajdasági Fejlesztési Háló civil szervezetnek nevezünk. Ez egy olyan reális és virtuális háló kellene, hogy legyen, amelynek az idegpontja a magyarok lakta településeken van, és lehetőséget nyújt arra, hogy egy-egy közösségnek a jövőre vonatkozó fejlesztési terveit kidolgozzuk, szakértőket, civil szervezeteket, értelmiséget bevonva. Egy központból irányítunk a szakmaiság elve alapján, az ötletek pedig a politika számára jelentenének feladatot. Az a szándékunk, hogy a megfogalmazott elképzeléseket a vajdasági magyar politikum, politikai befolyását latba vetve, sikerre tudja vinni. Ezek olyan ötletek kellene, hogy legyenek, amelyek munkahelyet teremtenek, beruházást vonzanak, infrastruktúrát fejlesztenek, növelik az emberek szociális és általános biztonságát. Az e-Magyar pontnak és a platformnak nemzeti sajátossága van, de nem kizárólag a magyar közösségnek az érdekeit szolgálja, hanem azoknak a nemzeteknek az érdekeit is, akik velünk laknak ezen a területen - hallottuk Pásztor Istvántól.