Régiók
Események
2024. június
| H | K | Sz | Cs | P | Sz | V |
|---|---|---|---|---|---|---|
| 1 | 2 | |||||
| 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 |
| 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 |
| 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 |
| 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | 29 | 30 |
ECDL segédanyagok
Bejelentkezés
Dunaszerdahely
Szlovákia
Dunajská Streda
eMagyar pont:
929 01 Dunaszerdahely
Bacsák u. 240/13.
Üzemeltető:
Csemadok Dunaszerdahelyi Területi Választmánya
Huszár László
Tel.: +421-31-662 24 78
Fax: +412-31-550 98 30
E-mail: huszar@csemadds.sk
Egyéb szolgáltatások:
- internetes tanácsadás,
- pályázati lehetőségek,
- díjmentes postaláda kialakítása és kezelés betanítása,
- célirányos keresések az interneten,
- igényelt adatok mentése, nyomtatása,
- internetes ügyintézés betanítása és lebonyolítása
- a régió civil szervezeteivel való együttműködés, tanácsadás.
Dunaszerdahely, Dunajská Streda (szlovák): város és járási székhely a Kisalföldön, a Csallóköz központi részén, Pozsonytól DK-re. L: 5171, ebből 3445 (66,6%) magyar, 1293 (25,0%) zsidó, 169 (3,3%) szlovák (1921); 23 519, ebből 18 756 (79,7%) magyar, 3588 (15,3%) szlovák, 353 (1,5%) roma, 150 (0,6%) cseh-morva, 8 (0,03%) zsidó (2001) nemzetiségű. A: 19 474 (82,8%) magyar, 3040 (12,9%) szlovák, 149 (0,6%) roma, 148 (0,6%) cseh (2001). V: 17 148 r. k., 1841 ref., 451 ev., 90 gör. kat., 66 izr. (2001). Egykor gabonakereskedelméről, állattartásáról és kézműiparáról híres mezőváros volt, amely a 19. sz. 2. felében elveszített városi rangját 1960-ban kapta vissza. A 18. sz. végétől kezdődően jelentős számú, lakosságának közel felét kitevő zsidó közösség lakta. Zsidó lakosságát 1944-ben koncentrációs táborokba deportáltak, magyar lakosainak egy részét 1945 után Magyaro.-ra telepítették át, helyükre magyaro.-i és szlovákiai szlovákok települtek. R. k. (Szt. György-) temploma a 14. sz. végén épült gótikus stílusban, a 17. és 18. sz.-ban barokkosították; neogótikus stílusú ev. templomát 1882—83-ban, ref. templomát 1998-ban emelték, a vh. után lebontott egykori zsinagógája helyén 1991-ben avatták fel az ún. Mementó-emlékművet. Világi műemlékei közül legjelentősebb a Kondé Miklós nagyváradi püspök által 1770-ben barokk-klasszicista stílusban építtetett, majd a 19. sz.-ban klasszicista stílusban átalakított, s 1970 óta a Csallóközi Múzeumnak is helyet adó ún. Sárga-kastély, valamint a 19. sz. végén historizáló stílusban épült Vermes-villa, amely 1988—2002 között a SZNG kihelyezett részlegének adott helyet. A szocializmus éveiben panelházakkal beépített központját és főutcáját az 1990-es években Makovecz Imre tervei alapján építették újjá. – ~ a Csallóköz gazdasági, s a szlovákiai magyarság egyik kulturális központja, számos magyar kisebbségi könyv- és lapkiadó, ill. kulturális és társadalmi intézmény székhelye, valamint kulturális rendezvények helyszíne. Az 1960-as évektől kezdődően itt rendezték meg a Csallóközi Színházi Napokat, ill. a Csallóközi Kulturális Napokat, 1976-tól a magyar gyermekszínjátszók és bábosok országos fesztiválját, a Duna Menti Tavaszt, 1992 óta a Dunaszerdahelyi Zenei Napokat és a Katedra Napokat, 2001 óta pedig a Vámbéry Napokat. Kulturális intézményei közül legjelentősebb az 1964-ben alapított Csallóközi Múzeum, az 1994-ben létrehozott Kortárs Magyar Galéria, az 1998-ban létrehozott Art-Ma Galéria és a 2003-ban létrejött Szerdahelyi Városi Színház (SZEVASZ). ~ a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség, a Katedra Társaság és a Szlovákiai Magyar Néprajzi Társaság Népzenei Munkaközösségének székhelye, s itt működik többek között a Lilium Aurum és a Nap Kiadó, a Gyurcsó István Alapítvány, az Art-Ma Polgári Társulás, a Vámbéry Polgári Társulás és a Gábriel Polgári Társulás. Legjelentősebb lapjai a két vh. között a Csallóközi Lapok és a Csallóközi Hírlap voltak, az 1950-es években a Szövetkezeti Falu, 1960-tól a Csallóköz c. járási hetilap, az 1990-es években pedig itt jelentek meg, ill. jelennek meg ma is az Új Nő, a Nap, a Déli Hírlap, a Cserkész, a Katedra, a Hajrá, az Ifi, majd az Ifigéniusz, a Csemadok Hírmondó, majd utódlapja, az Ösvény, a Dunaszerdahelyi Hírnök és a Református Hírvivő c. lapok. – A 21. sz. elején három állami és egy r. k. egyházi (Szent János Alapiskola) magyar tannyelvű alapiskolával rendelkezett. Magyar tannyelvű gimnáziuma (Vámbéry Ármin Magyar Tannyelvű Gimnázium) 1938-ban, majd 1945-ös bezárását követően 1951-ben, Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Középiskolája 1957-ben, Egészségügyi Középiskolája 1970-ben, Építészeti Szakmunkásképzője 1972-ben, Középfokú Szakmunkásképző Intézete 1965-ben létesült. Az 1989-es rendszerváltást követően létrehozott középfokú tanintézményei: Leány Szakközépiskola, Magán Szakmunkásképző Intézet, Egyesített Középiskola, Egyesített Magán Szakközépiskola, Kereskedelmi Akadémia. – Mezőgazdasági vidék központjaként rendkívül fejlett élelmiszeriparral rendelkezik: ~-en van Szlovákia legnagyobb cukorgyára, de konzerv- és húsipara is jelentős, az élelmiszeripar mellett pedig gép-, elektrotechnikai és fafeldolgozó ipara is számottevő. Termálfürdőjének köszönhetően jelentős idegenforgalmi központ. – 1960-ban hozzácsatolták →Ollétejedet és →Sikabonyt.
Irod. Engel Alfréd: A dunaszerdahelyi zsidó hitközség emlékkönyve (1995); Végh Ferenc – Zsigmond Tibor (összegyűjtötte): Édes otthon. Dunaszerdahelyi olvasókönyv (1998).
- internetes tanácsadás,
- pályázati lehetőségek,
- díjmentes postaláda kialakítása és kezelés betanítása,
- célirányos keresések az interneten,
- igényelt adatok mentése, nyomtatása,
- internetes ügyintézés betanítása és lebonyolítása
- a régió civil szervezeteivel való együttműködés, tanácsadás.
Dunaszerdahely, Dunajská Streda (szlovák): város és járási székhely a Kisalföldön, a Csallóköz központi részén, Pozsonytól DK-re. L: 5171, ebből 3445 (66,6%) magyar, 1293 (25,0%) zsidó, 169 (3,3%) szlovák (1921); 23 519, ebből 18 756 (79,7%) magyar, 3588 (15,3%) szlovák, 353 (1,5%) roma, 150 (0,6%) cseh-morva, 8 (0,03%) zsidó (2001) nemzetiségű. A: 19 474 (82,8%) magyar, 3040 (12,9%) szlovák, 149 (0,6%) roma, 148 (0,6%) cseh (2001). V: 17 148 r. k., 1841 ref., 451 ev., 90 gör. kat., 66 izr. (2001). Egykor gabonakereskedelméről, állattartásáról és kézműiparáról híres mezőváros volt, amely a 19. sz. 2. felében elveszített városi rangját 1960-ban kapta vissza. A 18. sz. végétől kezdődően jelentős számú, lakosságának közel felét kitevő zsidó közösség lakta. Zsidó lakosságát 1944-ben koncentrációs táborokba deportáltak, magyar lakosainak egy részét 1945 után Magyaro.-ra telepítették át, helyükre magyaro.-i és szlovákiai szlovákok települtek. R. k. (Szt. György-) temploma a 14. sz. végén épült gótikus stílusban, a 17. és 18. sz.-ban barokkosították; neogótikus stílusú ev. templomát 1882—83-ban, ref. templomát 1998-ban emelték, a vh. után lebontott egykori zsinagógája helyén 1991-ben avatták fel az ún. Mementó-emlékművet. Világi műemlékei közül legjelentősebb a Kondé Miklós nagyváradi püspök által 1770-ben barokk-klasszicista stílusban építtetett, majd a 19. sz.-ban klasszicista stílusban átalakított, s 1970 óta a Csallóközi Múzeumnak is helyet adó ún. Sárga-kastély, valamint a 19. sz. végén historizáló stílusban épült Vermes-villa, amely 1988—2002 között a SZNG kihelyezett részlegének adott helyet. A szocializmus éveiben panelházakkal beépített központját és főutcáját az 1990-es években Makovecz Imre tervei alapján építették újjá. – ~ a Csallóköz gazdasági, s a szlovákiai magyarság egyik kulturális központja, számos magyar kisebbségi könyv- és lapkiadó, ill. kulturális és társadalmi intézmény székhelye, valamint kulturális rendezvények helyszíne. Az 1960-as évektől kezdődően itt rendezték meg a Csallóközi Színházi Napokat, ill. a Csallóközi Kulturális Napokat, 1976-tól a magyar gyermekszínjátszók és bábosok országos fesztiválját, a Duna Menti Tavaszt, 1992 óta a Dunaszerdahelyi Zenei Napokat és a Katedra Napokat, 2001 óta pedig a Vámbéry Napokat. Kulturális intézményei közül legjelentősebb az 1964-ben alapított Csallóközi Múzeum, az 1994-ben létrehozott Kortárs Magyar Galéria, az 1998-ban létrehozott Art-Ma Galéria és a 2003-ban létrejött Szerdahelyi Városi Színház (SZEVASZ). ~ a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség, a Katedra Társaság és a Szlovákiai Magyar Néprajzi Társaság Népzenei Munkaközösségének székhelye, s itt működik többek között a Lilium Aurum és a Nap Kiadó, a Gyurcsó István Alapítvány, az Art-Ma Polgári Társulás, a Vámbéry Polgári Társulás és a Gábriel Polgári Társulás. Legjelentősebb lapjai a két vh. között a Csallóközi Lapok és a Csallóközi Hírlap voltak, az 1950-es években a Szövetkezeti Falu, 1960-tól a Csallóköz c. járási hetilap, az 1990-es években pedig itt jelentek meg, ill. jelennek meg ma is az Új Nő, a Nap, a Déli Hírlap, a Cserkész, a Katedra, a Hajrá, az Ifi, majd az Ifigéniusz, a Csemadok Hírmondó, majd utódlapja, az Ösvény, a Dunaszerdahelyi Hírnök és a Református Hírvivő c. lapok. – A 21. sz. elején három állami és egy r. k. egyházi (Szent János Alapiskola) magyar tannyelvű alapiskolával rendelkezett. Magyar tannyelvű gimnáziuma (Vámbéry Ármin Magyar Tannyelvű Gimnázium) 1938-ban, majd 1945-ös bezárását követően 1951-ben, Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Középiskolája 1957-ben, Egészségügyi Középiskolája 1970-ben, Építészeti Szakmunkásképzője 1972-ben, Középfokú Szakmunkásképző Intézete 1965-ben létesült. Az 1989-es rendszerváltást követően létrehozott középfokú tanintézményei: Leány Szakközépiskola, Magán Szakmunkásképző Intézet, Egyesített Középiskola, Egyesített Magán Szakközépiskola, Kereskedelmi Akadémia. – Mezőgazdasági vidék központjaként rendkívül fejlett élelmiszeriparral rendelkezik: ~-en van Szlovákia legnagyobb cukorgyára, de konzerv- és húsipara is jelentős, az élelmiszeripar mellett pedig gép-, elektrotechnikai és fafeldolgozó ipara is számottevő. Termálfürdőjének köszönhetően jelentős idegenforgalmi központ. – 1960-ban hozzácsatolták →Ollétejedet és →Sikabonyt.
Irod. Engel Alfréd: A dunaszerdahelyi zsidó hitközség emlékkönyve (1995); Végh Ferenc – Zsigmond Tibor (összegyűjtötte): Édes otthon. Dunaszerdahelyi olvasókönyv (1998).
Látogasson el:
Legújabb hírek:
NDA:
Hírlevél: