Régiók
Események
H | K | Sz | Cs | P | Sz | V |
---|---|---|---|---|---|---|
1 | 2 | 3 | 4 | |||
5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 |
12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 |
19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 |
26 | 27 | 28 | 29 | 30 | ||
ECDL segédanyagok
Bejelentkezés
Beszámoló a Magyar Nemzeti Tanácsról
A nemzeti kisebbségek jogainak és szabadságának védelméről szóló törvényt a JSZK Szövetségi Képviselőháza 2002. február 26-án fogadta el.
A Kisebbségvédelmi törvény az elmúlt tíz év kisebbségi politizálása egyik legnagyobb eredménye. Óriási eredmény, hiszen a több mint nyolc évtizede kisebbségi sorban élő határon túli magyarok közül nekünk, vajdasági magyaroknak sikerült elsőként a többségi nemzettel elismertetni kollektív jogainknak létjogosultságát és kiharcolnunk ezen jogaink gyakorlására hivatott nemzeti tanácsunk felállításának a lehetőségét.
A kisebbségek nemzeti tanácsai a személyi elvű (perszonális) kisebbségi autonómia szervei, amelyek költségvetési eszközökből és adományokból működnek.
A nemzeti tanácsok a nyelvhasználat, az oktatás, a tájékoztatás és a kultúra kérdéseiben képviselik az adott nemzeti közösséget, részt vesznek a döntéshozatali eljárásokban, egyes kérdésekben döntéshozatali jogkörrel rendelkeznek, valamint intézményeket alapíthatnak. A nyelvhasználat, az oktatás, a tájékoztatás és a kultúra területét érintő döntések meghozatala előtt az állami, a tartományi és az önkormányzati szervek kötelesek kikérni a nemzeti tanácsok véleményét. A Kisebbségvédelmi törvény alapján az állam az egyes kisebbségek nemzeti tanácsainak igényeit szem előtt tartva, azokra közhatalmi jogosítványokat ruházhat át megfelelő pénzeszközök biztosítása mellett.
A nemzeti tanácsok választásáról szóló külön törvény elfogadásáig azok megválasztása a Szövetségi Kisebbségügyi Minisztérium Szabályzata alapján közvetett módon, elektorok útján történik.
A 35 tagú Magyar Nemzeti Tanács a minisztérium szabályzata alapján 2002. szeptember 21-én megtartott elektori gyűlésen került megválasztásra. A Tanács 2002. október 19-én megtartott első alakuló ülésén fogadta el a testület az Alapszabályát és Ügyrendjét, választotta meg elnökét, alelnökeit és jegyzőjét. Az MNT végrehajtó szervének, az Intéző Bizottságnak, valamint szakmai bizottságainak a felállítására a Tanács második ülésén 2002. december 6-án került sor. A Magyar Nemzeti Tanács hatásköreinek gyakorlását konzultatív testületek is segítik.
- Beszámoló a Magyar Nemzeti Tanács Intéző Bizottságának 2005. évi tevékenységéről (MS Word doc, 110KB)
- Beszámoló a Magyar Nemzeti Tanács Intéző Bizottságának 2004. évi tevékenységéről (pdf, 178KB)
- Beszámoló a Magyar Nemzeti Tanács Intéző Bizottságának 2003. évi tevékenységéről (pdf, 178KB)
A Kisebbségvédelmi törvény az elmúlt tíz év kisebbségi politizálása egyik legnagyobb eredménye. Óriási eredmény, hiszen a több mint nyolc évtizede kisebbségi sorban élő határon túli magyarok közül nekünk, vajdasági magyaroknak sikerült elsőként a többségi nemzettel elismertetni kollektív jogainknak létjogosultságát és kiharcolnunk ezen jogaink gyakorlására hivatott nemzeti tanácsunk felállításának a lehetőségét.
A kisebbségek nemzeti tanácsai a személyi elvű (perszonális) kisebbségi autonómia szervei, amelyek költségvetési eszközökből és adományokból működnek.
A nemzeti tanácsok a nyelvhasználat, az oktatás, a tájékoztatás és a kultúra kérdéseiben képviselik az adott nemzeti közösséget, részt vesznek a döntéshozatali eljárásokban, egyes kérdésekben döntéshozatali jogkörrel rendelkeznek, valamint intézményeket alapíthatnak. A nyelvhasználat, az oktatás, a tájékoztatás és a kultúra területét érintő döntések meghozatala előtt az állami, a tartományi és az önkormányzati szervek kötelesek kikérni a nemzeti tanácsok véleményét. A Kisebbségvédelmi törvény alapján az állam az egyes kisebbségek nemzeti tanácsainak igényeit szem előtt tartva, azokra közhatalmi jogosítványokat ruházhat át megfelelő pénzeszközök biztosítása mellett.
A nemzeti tanácsok választásáról szóló külön törvény elfogadásáig azok megválasztása a Szövetségi Kisebbségügyi Minisztérium Szabályzata alapján közvetett módon, elektorok útján történik.
A 35 tagú Magyar Nemzeti Tanács a minisztérium szabályzata alapján 2002. szeptember 21-én megtartott elektori gyűlésen került megválasztásra. A Tanács 2002. október 19-én megtartott első alakuló ülésén fogadta el a testület az Alapszabályát és Ügyrendjét, választotta meg elnökét, alelnökeit és jegyzőjét. Az MNT végrehajtó szervének, az Intéző Bizottságnak, valamint szakmai bizottságainak a felállítására a Tanács második ülésén 2002. december 6-án került sor. A Magyar Nemzeti Tanács hatásköreinek gyakorlását konzultatív testületek is segítik.
- Beszámoló a Magyar Nemzeti Tanács Intéző Bizottságának 2005. évi tevékenységéről (MS Word doc, 110KB)
- Beszámoló a Magyar Nemzeti Tanács Intéző Bizottságának 2004. évi tevékenységéről (pdf, 178KB)
- Beszámoló a Magyar Nemzeti Tanács Intéző Bizottságának 2003. évi tevékenységéről (pdf, 178KB)
Látogasson el:
Legújabb hírek:
NDA:
Hírlevél: