Elhunyt Ádám János SJ (1927-2010)

A boldog föltámadás reményében tudatjuk, hogy szeretett testvérünk, P. ÁDÁM JÁNOS SJ, szerzetesi hivatásának 65., papságának 50. évében, hosszan tartó, türelmesen viselt, súlyos betegség után, 2010. április 15-én, 83. születésnapján, a délutáni órákban, rendtársai körében békésen visszaadta lelkét Teremtőjének.

A gyászmise Miskolcon, az Avas-déli jezsuita templomban lesz 2010. április 23. pénteken 15.00 órakor lesz, utána a templomban helyezzük el hamvait. Budapesti megemlékezés: április 24. 18.00 órakor a Jézus Szíve templomban (1085 Budapest, Mária utca 25.)
Gyászolják jezsuita rendtársai, rokonai, barátai, tanítványai és cserkészei s mindazok, akik szerették és tisztelték.


Cím: Jezsuita közösség, Miskolc, fenyi@jezsuita.hu fenyi@jezsuita.hu http://jezsuita.hu/main.php?folderI[...]
elist&iid=1

Ádám János SJ Pécsett született, s 1945-ben lépett a jezsuiták közé. Bár természeténél fogva - saját bevallása szerint - fiatalon is óvatos duhaj volt, ő is a vonatszerelvény transzformátor tartálya fölött tette meg az utat Budapesttől Linzig, hogy jezsuita képzése biztosítva legyen. 45 évnyi "számkivetés" várt rá. Innsbruck, Észak-Olaszország, München, Leuven, újra München volt tanulmányai színhelye a filozófiai doktorátusig. Teológiai tanulmányainak költségét a kanadai jezsuita tartomány vállalta. Torontóban szentelték pappá 1960-ban, ott vált kedves munkájává a cserkészekkel való foglalkozás. 1962-től New Yorkban a Fordham Egyetemen tanít, de sokkal inkább papnak, mint professzornak érzi magát. Szívesen segített ki a környékbeli plébániákon, s közben gazdag, sokrétű kapcsolatba került emberekkel, és e kapcsolatait hűségesen ápolja. Külföldi fiatalok százai számára egyszerűen ő volt "az Atya". A külföldi magyar tartományrész provinciálisa 1968-ban lett. Nagy segítsége volt ("fidelissimus socius") attól fogva Babos István SJ. 1994-ben tért vissza az egyesített magyar rendtartomány szükségleteit szolgálni. Túl a hetvenen, idehaza is el kellett vállalnia a tartomány vezetését. A miskolci jezsuita gimnázium kezdettől szívügye volt. Jelenleg az ottani gyerekek százai számára lett megint ő "az Atya". (Megjelent A Szív jubileumi számában, 2008. decemberében)

Küföldi Magyar Cserkész Szövetség: Üzenet
Mint az indiai népmesében a vakemberek, mi külföldi magyar cserkészek is csak saját szemszögünkböl ismerhettük Ádám Jánost. Számunkra Ö nem volt nagynevű etika professzor a Fordham egyetemen, nem ismertük mint magyarországi Jezsuita tartományfönököt és novicius mestert, kevesen tudtuk, hogy New York államban Long Island-on hétvegenként segédplebánosként dolgozott. Ö számunkra mindig csak és egyszerüen "az Atya" volt. Az, aki a táborba az elsök között érkezett és az utolsókkal távozott. Az, aki mindig ráért, éjjel-nappal, ha barkinek panaszkodni, sirni, gyóni, vagy csupán csak beszélgetni kellett. Az, aki óriási gumicsizmában fáradhatatlanul járta a tábort abban a reményben, hogy felderit egy olyan cserkészt akit még nem ismer, akit egy "szeretet pofonnal" beilleszthet láncszemként a több világrészt átfogó szeretetkörébe. Az, aki megálmodta a "nem leszek áruló" őrsvezetői fogadalmat, aki a kifejezést kiemelte egy ifjúsági regényböl és csatakiáltást alkotott belöle az emberebb emberségért és magyarabb magyarságért máig (és még sokáig) tartó harchoz.

De leginkabb az Atya volt az, aki a feltétel-nélküli szeretet gyakorlásával meggyözött három generáció fiataljait arrol, hogy nem csak lehetséges, de valóban létezik egy feltétel-nelkül szerető jó Isten aki keresi barátságunkat. Ö volt annak a szerető Istennek a cserkészegyenruhás arca, Ö osztogatta annak a szerető Istennek a hitét és emberségét ébresztő pofonjait. Imádkozunk azért, hogy legyenek lelkipásztorok akik hasonló elkötelezettséggel folytatják fiataljaink között Ádám János munkáját, de számunkra Ö lesz mindig "az Atya." A Külföldi Magyar Cserkészszövetség sok ezer aktiv és volt tagja gyászolja.