Régiók
Események
2024. március
előző hónap következő hónap
H K Sz Cs P Sz V
        1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31
             
ECDL segédanyagok
ECDL segédanyagok
Bejelentkezés
felhasználónév: jelszó:

» Regisztráció

» Jelszó emlékeztető

A burgenlandi magyarság földrajzi elhelyezkedése

Burgenland Ausztria legifjabb tartománya. Területe 3966 km2. 2001- ben 277.569 lakosa volt, népsűrűsége (69,98 lakos/km2) jóval az osztrák átlag alatt van (96,1). Járásai közül - Kismartoni (Eisenstadt), Németújvári (Güssing), Gyanafalvi (Jennersdorf), Nagymartoni (Mattersburg), Nezsideri (Neusiedl am See), Felsőpulyai (Oberpullendorf) és Felsőőri (Oberwart) járás - mindegyik határos Magyarországgal, míg Szlovéniával csak a Gyanafalvi járás. Tartományi székhelye Kismarton (Eisenstadt), Ruszt (Rust) mellett szabad városi státusszal is rendelkeztek.

A Sopronhoz közeli négy kilométeres beszűkülése földrajzilag két részre osztja Ausztria legkeletibb tartományát. A déli rész erdőkben gazdag dombvidék. Itt található Burgenland legmagasabb pontja is: a Kőszegi-hegység (Günser Gebirge) részét képező Írottkő (Geschriebenstein) - 884m. Az északi fele, a Fertő tó körül, igen termékeny síkság (szőlő). Északnyugaton a Lajta folyó és a Lajta-hegység képezi a határt. Burgenland jelesebb néprajzi tájegységei a Fertő-vidék és a Hanság, illetve a Felső-Őrség. Struktúráját tekintve Burgenland egésze főleg agrárrégió. Jelentősebb iparágak: élelmiszer- és fogyasztási cikk-, textil-, díszkő- (nemesszerpentin), elektromos-, gép- és vegyipar. Ezenfelül egyre jelentősebbé válik a nyári turizmus és a számos termálfürdőre épülő gyógyturizmus.

Az éghajlat kontinentális: a nyarak szárazak, melegek, a telek hószegények.

Burgenlandban statisztikailag minden 50-ik lakos magyar kisebbséginek számít. Területi megoszlásuk viszont igen heterogén. Hivatalos népszámlálások az Osztrák Statisztikai Hivatal részéről 10 évenként történnek. Az utolsó 2001-ben volt. Ennek tükrében 156 burgenlandi településen él magyar nyelvet ill. magyart és németet egyben használó kisebbségi. Abszolút számban kifejezve ez 4704 állandó lakóhelyű burgenlandi lakost jelent. A hivatalos statisztikákban ez a szám jelenik meg. (Ezzel kapcsolatban érdemes arra kitérni, hogy a Statisztikai Hivatal a „használati nyelvet” kérdi, s ennek értelmezése nagyon különböző lehet. Ahogy majd a demográfiával foglalkozó fejezetben látni fogjuk, egyéb felmérések tágabban értelmezik a kisebbség fogalmát, és a nyelvtudást veszik alapul. Értelemszerűen a két különböző típusú felmérés a magyarság létszámára vonatkozóan eltérő adatokat mutat ki. Első fejezetünkben kizárólag a Statisztikai Hivatal adataira támaszkodunk.)

A következő táblázat járásokra bontva mutatja be a burgenlandi magyarságot. Az adatok feldolgozottsági fokától függően jelenleg az 1991 évi népszámlálás alapján tárgyaljuk a kisebbség összetételét és eloszlását.

A burgenlandi lakosság nyelvhasználat szerinti bontása
az 1991-es népszámlálás alapján


1991-ben Burgenlandban a Statisztikai Hivatal szerint 5418 kisebbségi magyar élt. Ez az összlakosság 2%-a. Ahogy láthatjuk, a magyarság túlnyomó része (63%) a Felsőőri és Felsőpulyai járásban él. Ezen felül még a Nezsideri járás emelkedik ki 15%-os részaránnyal. A fennmaradó 22% a két város és a négy fennmaradó járás területén oszlik meg (itt főleg a Nagymartoni járás emelkedik ki).

Ha a három említett legfontosabb járást településekre bontjuk, akkor kitűnik, hogy még inkább koncentrálódik a kép.

A Felsőőri járáson belül főleg maga Felsőőr városa, majd Alsóőr és ezenfelül a vörösvári közigazgatáshoz tartozó Őriszigeten található kiemelkedő kisebbségi részesedés (a Felsőőri járási kisebbség 79%-a). Ezen belül is kiemelt szerepet kap Alsóőr, mivel ez az egyedüli osztrák település, ahol a lakosság többségben magyar kisebbségi. A Felsőőri járás további 26 településére összesen csupán 21%-os magyarsági részesedés jut. A Felsőpulyai járás főleg magát Felsőpulyát jelenti, itt lakik a járás magyarságának 60%-a. A fennmaradó 40% összesen 26 településre oszlik szét. Itt a magyarság tehát már jóval szétszórtabb. A Nezsideri járás mutatja végül a legdifferenciáltabb képet. Itt még nagyobb a szóródás. Ha a határt 50 fő felett húzzuk meg, akkor csak Boldogasszonyt (Frauenkirchen), magát Nezsider várost (Neusiedl am See), Pándorfalut (Parndorf) és Mosontarcsát (Andau) lehet említeni 215, 95, 84, 64 lélekszámmal. Itt a kisebbség többsége (60%) feloszlik a fennmaradó 23 településre.

Összefoglalásként tehát elmondható, hogy a burgenlandi magyar kisebbség főleg az őrségi régióra (Felsőőr, Alsóőr, Őrisziget) és Felsőpulyára koncentrálódik. Itt él a magyarság kétharmada. Itt is alakultak ki hagyományai, szervezett keretei, kulturális intézményei és kisebbségi öntudata.

(Kelemen László: A burgenlandi magyarok)