Új magyar-amerikai egyezmény a kettős adóztatás elkerüléséről - a kedvezmények korlátozása

2010. február 4-én új kettős adóztatás elkerüléseséről szóló egyezményt írt alá Magyarország és az Amerikai Egyesült Államok. Az új egyezmény számos változást tartalmaz a jelenleg hatályos - 1979-ben kötött - egyezményben foglaltakhoz képest, amelyek jelentősen érinthetik a magyar cégek amerikai gazdasági kapcsolatait. Az egyezmény legtöbb rendelkezését várhatóan 2011. január 1-jétől kell alkalmazni.

Az 1979-es, jelenleg hatályos egyezmény értelmében a magyar és az amerikai illetőségű személyek főszabályként automatikusan a kettős adóztatás elkerülését célzó szabályok hatálya alá tartoznak. Az új egyezmény legfontosabb újítása, hogy - számos egyéb, az USA által más országokkal kötött egyezményhez hasonlóan - részletes szabályokon keresztül szűkíti az egyezményben foglalt kedvezmények igénybevételére jogosult személyek körét ("kedvezmények korlátozása" vagy "limitation of benefits"). Ennek értelmében a jövőben a magyar illetve az amerikai illetőség nem lesz önmagában elegendő ahhoz, hogy az egyezményben foglalt szabályok alkalmazhatóak legyenek, más szóval a kettős adóztatás elkerülését biztosító szabályrendszer a jövőben nem lesz automatikusan alkalmazható minden magyar vagy amerikai illetőségű társaságra.


Az új egyezmény ún. "minősített személyeknek" nevezi azokat az adózókat, akik jogosultak az egyezmény által biztosított kedvezményekre. "Minősített személynek" minősülnek a természetes személyek, az állami szervek és a társaságok közül az alábbiak:


1. Mindenekelőtt minősített társaságnak minősülnek - meghatározott feltételek teljesülése esetén - az elismert tőzsdén jegyzett társaságok, illetve - szintén meghatározott feltételek mellett - az elismert tőzsdén jegyzett társaságok leányvállalatai.

2. Ezen túl azon társaságok is minősített személynek minősülnek, melyek legalább 50 százalékban a társasággal azonos államban illetőségű személyek tulajdonában állnak, és amelyek adóévi bruttó jövedelmének kevesebb mint 50 százaléka kerül közvetlenül vagy közvetve olyan személyek részére kifizetésre, amelyek sem Magyarországon, sem az USA-ban nem bírnak illetőséggel. Ezen szabály alól kivételt képeznek többek között egyes szokásos piaci áron illetőleg hitelintézetek részére teljesített kifizetések.

3. Továbbá, azon Magyarországon vagy az USA-ban illetőséggel rendelkező személy, amely az illetősége szerinti országban aktív kereskedelmi vagy üzleti tevékenységet végez, szintén megkapja az egyezmény kedvezményeit egy a másik szerződő államban szerzett jövedelemtétellel kapcsolatban, feltéve, hogy a belföldön végzett kereskedelmi vagy üzleti tevékenysége jelentős az általa vagy a másik államban illetőséggel bíró kapcsolt vállalkozása által a másik államban folytatott kereskedelmi vagy üzleti tevékenységhez képest (ha van ilyen).

4. Amennyiben a fenti szabályok egyike alapján sem minősülne egy társaság "minősített személynek", tulajdonosai révén még minősülhet annak. Az új egyezmény ugyanis kimondja, hogy amennyiben a társaság legalább 95 százalékát közvetlenül vagy közvetve legfeljebb 7 olyan személy tulajdonolja, melyek az EU valamely tagállamában vagy az Európai Szabadkereskedelmi Társulásban illetve az Észak-Amerikai Szabadkereskedelmi Megállapodásban részes államban bírnak illetőséggel és melyek az egyezmény értelmében egyenrangú kedvezményezettek, a társaság részesülhet az egyezmény kedvezményeiben, feltéve, hogy a szóban forgó társaság adóévi bruttó jövedelmének kevesebb mint 50 százaléka kerül közvetlenül vagy közvetve olyan személyek részére kifizetésre, amelyek nem minősülnek egyenrangú kedvezményezettnek. Ezen szabály alól kivételt képeznek többek között egyes szokásos piaci áron teljesített kifizetések.

5. Végül, egy Magyarországon vagy az USA-ban illetőséggel rendelkező vállalatközpont is részesülhet az egyezmény kedvezményeiben, amennyiben a vállalatközpont és a cégcsoport tagjai teljesítik az egyezményben foglalt feltételeket.
Az egyezmény a magyar illetve az amerikai törvényhozás általi ratifikációt követően, a ratifikációs okmányok kicserélésének napján lép hatályba. Szabályait főszabály szerint a hatályba lépést követő év január 1-jétől kell alkalmazni, kivéve a forrásnál levont adókat, amelyek tekintetében az egyezményt a hatálybalépését követő második hónaptól kell alkalmazni. Amennyiben azonban az 1979-es egyezmény az új egyezménynél kedvezőbb szabályokat állapít meg, úgy az adózók ezeket választásuk szerint 2010. december 31-ig még alkalmazhatják.


dr. Bodrogi Tímea
Kajtár Takács Hegymegi-Barakonyi Baker & McKenzie Ügyvédi Iroda
budapest@bakernet.com