Régiók
Események
H | K | Sz | Cs | P | Sz | V |
---|---|---|---|---|---|---|
1 | 2 | 3 | ||||
4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 |
11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 |
18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 |
25 | 26 | 27 | 28 | 29 | 30 | |
ECDL segédanyagok
Bejelentkezés
Kijevi mazsorettek és Zsigmond király
Ukrajna2010. szeptember 2.
A hagyományokhoz híven az idén is augusztus 28-án – a görög katolikus egyházi naptár szerint –, Nagyboldogasszony ünnepén, a Nagyszőlős központjában található Béke téren tartották meg a nagyszőlősi városnapot, melynek nyitányaként Kijevből érkezett mazsorettek vonultak az ünnepség színhelyére, s mutattak be látványos műsort a közönség fel-felcsattanó tapsa és sűrű fényképezése közepette.
A mazsorettek felvonulását követően felidézték a város megalapítását, melyre 748 évvel ezelőtt, 1262-ben került sor, amikor is IV. Béla fia és örököse, István ifjabb király (a leendő V. István) kiváltságlevelet állított ki a nagyszőlősi hospeseknek (telepeseknek), melynek értelmében a település polgárai számos önkormányzati, gazdasági és kereskedelmi joggal, kiváltsággal ruháztattak fel, például maguk választhatták meg a polgármesterüket, illetve a lelkészüket. A privilégiumok felolvasása után dramatizált előadás formájában eljátszották, hogy 611 esztendővel ezelőtt, 1399. augusztus 29-én miként adományozta Luxemburgi Zsigmond király Nagyszőlőst a török ellen vitézül harcoló Perényi Péternek, akinek a leszármazottai évszázadokon át uralták a Fekete-hegy tövében fekvő várost. A történelmi hangulatot pedig tovább fokozta a XIV–XV. századi öltözéket viselő előadóművészek reneszánsz tánca, akiket középkori hangszereken kísértek a korhű ruhákba öltözött zenészek.
A régmúlt felidézése után Bocskai István polgármester lépett a mikrofonhoz, üdvözölte az egybegyűlteket, köztük a meghívott vendégeket: Rázsi Botondot, Eger alpolgármesterét, illetve Egri Kárment, a Nagykárolyi Városi Tanács képviselőjét, majd kitért Nagyszőlős természeti szépségeinek és gazdag múltjának az ecsetelésére, végezetül pedig kifejtette: a városvezetés – egységes csapatként dolgozva – mindent megtesz azért, hogy európai színvonalú várossá tegye a Tisza-menti települést, s élhető környezetet biztosítson a lakosság számára. Ezt követően Rezes Károly, a Nagyszőlősi Járási Állami Közigazgatási Hivatal elnöke is köszöntötte a megjelenteket, akik a felszólalások elhangzása után átvonultak a Perényi parkba, melynek szabadtéri színpadán gálakoncertet adtak a Nagyszőlősön a napokban lebonyolított Kristályfürt Fesztivál résztvevői.
A kulturális program megtekintése mellett a park vendégei kedvükre falatozhattak és iszogathattak is az árnyas fák alatt kihelyezett asztaloknál, a sörcsapolókon és a sasliksütőkön kívül pedig játék-, vattacukor-, illetve ajándéktárgyárusok is megvételre kínálták portékáikat. A város- és falunapok megszokott kellékei mellett üde színfoltnak számított a régiségek standja, ahol – többek között – a magyar világban készült, s az 1940-es évek Nagyszőlősét bemutató képeslapok, valamint megannyi, a XIX. és a XX. századot felidéző tárgy: réztálak, rézből készült gyertyatartók, népi motívumokkal ékes, festett cserépkorsók, kulacsok, kávédarálók, szenes vasalók, illetve a Munkács-őrhegyaljai (podheringi) Sörgyár készítményeit egykor tartalmazó, az Osztrák – Magyar Monarchia idejéből származó sörösüvegek várták a vásárlókat. Az utóbbiakat 30 – 35 hrivnyáért vesztegették, míg a gyertyatartókért 200 – 300 hrivnyát is elkértek. A park lámpái alatt késő estig folyt az össznépi mulatság, éjfélkor pedig ünnepi tűzijáték zárta a városnapot.
Lajos Mihály
Forrás: Kárpátalja hetilap
A mazsorettek felvonulását követően felidézték a város megalapítását, melyre 748 évvel ezelőtt, 1262-ben került sor, amikor is IV. Béla fia és örököse, István ifjabb király (a leendő V. István) kiváltságlevelet állított ki a nagyszőlősi hospeseknek (telepeseknek), melynek értelmében a település polgárai számos önkormányzati, gazdasági és kereskedelmi joggal, kiváltsággal ruháztattak fel, például maguk választhatták meg a polgármesterüket, illetve a lelkészüket. A privilégiumok felolvasása után dramatizált előadás formájában eljátszották, hogy 611 esztendővel ezelőtt, 1399. augusztus 29-én miként adományozta Luxemburgi Zsigmond király Nagyszőlőst a török ellen vitézül harcoló Perényi Péternek, akinek a leszármazottai évszázadokon át uralták a Fekete-hegy tövében fekvő várost. A történelmi hangulatot pedig tovább fokozta a XIV–XV. századi öltözéket viselő előadóművészek reneszánsz tánca, akiket középkori hangszereken kísértek a korhű ruhákba öltözött zenészek.
A régmúlt felidézése után Bocskai István polgármester lépett a mikrofonhoz, üdvözölte az egybegyűlteket, köztük a meghívott vendégeket: Rázsi Botondot, Eger alpolgármesterét, illetve Egri Kárment, a Nagykárolyi Városi Tanács képviselőjét, majd kitért Nagyszőlős természeti szépségeinek és gazdag múltjának az ecsetelésére, végezetül pedig kifejtette: a városvezetés – egységes csapatként dolgozva – mindent megtesz azért, hogy európai színvonalú várossá tegye a Tisza-menti települést, s élhető környezetet biztosítson a lakosság számára. Ezt követően Rezes Károly, a Nagyszőlősi Járási Állami Közigazgatási Hivatal elnöke is köszöntötte a megjelenteket, akik a felszólalások elhangzása után átvonultak a Perényi parkba, melynek szabadtéri színpadán gálakoncertet adtak a Nagyszőlősön a napokban lebonyolított Kristályfürt Fesztivál résztvevői.
A kulturális program megtekintése mellett a park vendégei kedvükre falatozhattak és iszogathattak is az árnyas fák alatt kihelyezett asztaloknál, a sörcsapolókon és a sasliksütőkön kívül pedig játék-, vattacukor-, illetve ajándéktárgyárusok is megvételre kínálták portékáikat. A város- és falunapok megszokott kellékei mellett üde színfoltnak számított a régiségek standja, ahol – többek között – a magyar világban készült, s az 1940-es évek Nagyszőlősét bemutató képeslapok, valamint megannyi, a XIX. és a XX. századot felidéző tárgy: réztálak, rézből készült gyertyatartók, népi motívumokkal ékes, festett cserépkorsók, kulacsok, kávédarálók, szenes vasalók, illetve a Munkács-őrhegyaljai (podheringi) Sörgyár készítményeit egykor tartalmazó, az Osztrák – Magyar Monarchia idejéből származó sörösüvegek várták a vásárlókat. Az utóbbiakat 30 – 35 hrivnyáért vesztegették, míg a gyertyatartókért 200 – 300 hrivnyát is elkértek. A park lámpái alatt késő estig folyt az össznépi mulatság, éjfélkor pedig ünnepi tűzijáték zárta a városnapot.
Lajos Mihály
Forrás: Kárpátalja hetilap
Látogasson el:
Legújabb hírek:
NDA:
Hírlevél: