Régiók
Események
2023. október
előző hónap következő hónap
H K Sz Cs P Sz V
            1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31          
ECDL segédanyagok
ECDL segédanyagok
Bejelentkezés
felhasználónév: jelszó:

» Regisztráció

» Jelszó emlékeztető

Szellemi élet és művészetek

Burgenland és magyar települései már régóta számos értelmiséginek és mûvésznek adnak otthont, és sokan vannak azok is, akik innen származtak, de másutt lettek híressé. Faludi Ferenc költõ például a mai Burgenland területén született és itt is halt meg.

Móra Ferenc
1897-1934
Felsõlövõn tanított Móra Ferenc 1900-ban, ez volt az õ „szép tanárkora” – ma márványtábla emlékeztet rá a gimnázium bejáratánál. Századunk elsõ éveiben születtek Gyepüfüzesen a költõvé lett Hajnal-testvérek, Anna és Gábor. Sok versükben és naplószerû feljegyzéseikben állítottak emléket pannóniai gyermekkoruknak. A felsõõri születésû Kincs István regényeiben és novelláiban is foglalkozott az õriek életével. Borostyánkõ szülötte Almásy László Afrika-kutató, s Tarnai Jolán is, Burgenland elsõ magyar írónõje, Somogyváry Gyula író pedig Fülesé. Különös, hogy a neves magyar nyelvészek között mennyi a burgenlandi származású: Imre Samu Felsõõrött, Klemm Antal Lékán, Kálmán Béla Sopronnyéken, Markó Imre Lehel Mosonszentandráson, Dobó Attila Vörösváron született, s állítólag a Szinnyeiek is (mint Faerberek) Pinkafõrõl származtak. Köpcsényben mûködött a boldoggá avatásra elõterjesztett Batthyány-Strattmann László, híres szemorvos. Darufalván született Csatkai Endre, ismert mûvészettörténész. Alsóõri volt a magyar színmûvészet elsõ ünnepelt színésznõje, Moór Anna, a Kelemen László féle vándorszintársulat üdvöskéje, akirõl lelkendezve írt ismételten Kazinczy is. Az önmagát mindig magyarnak valló Liszt Ferenc Doborjánban született, Mosonyi Mihály pedig boldogasszonyi születésû volt. Itt élte gyermekkorát Goldmark Károly zeneszerzõ is. Köpcsényben született a híres hegedûmûvész Joachim József, aki Berlinben szervezett vonósnégyesével világhírnévre tett szert. Burgenlandi születésû volt a közismert szobrászmûvész, Somogyi József is. Ma is Burgenlandban, Cinfalván él a 98-ik életévében járó Takács Jenõ zongoramûvész és komponista, Bartók és Kodály barátja. Õ a huszadik század klasszikus zeneirányzatainak és a világ legkülönbözõbb területeirõl származó inspirációknak legkiemelkedõbb ötvözõje. Kortárs kisebbségi mûvészek a festészet terén: Prihoda Borsos Anikó (expresszív szürrealizmus), Gerencsér Lajos (autodidakta realizmus). Karal Viola zongoramûvész és zenetanár, de rajzai is jelentõsek, jó részük nemcsak mûvészeti, de néprajzi értékû is. A fotómûvészet kiemelkedõ burgenlandi magyar alakja Edõcs János. Népi alkotók közül a felsõpulyai Maurer Rezsõ fafaragó, versmondás és népi rigmusszerkesztés területén a felsõpulyai Istvanics István, a felsõõri Topler János, az alsóõri Moór János és Szabó András, továbbá a köpcsényi Sütõ Ilona említendõ. Szeberényi Lajos gimnáziumi tanár és kultúregyesületi elnök érdemei közé tartozik a Magyarországon is ismertté vált alsóõri citeraegyüttes létrehozása. Ez az együttes nemcsak népdalokat adott elõ, hanem komolyzenei feldolgozásokkal is foglalkozott. Jelenleg Somogyi Attila felsõõri tanár és Földesi János toronyi zenetanár foglalkoznak az ifjú citerásnövendékekkel. (Az egyéb szervezõdéseket jellegük miatt a kuturális ill. a néprajzi fejezet tartalmazza.)

(Kelemen László: A burgenlandi magyarok)