Megbékélés a Közös Európáért

Amikor Gát községnél elhagyjuk a Beregszászi járást, az út jobb oldalán a magyar nyelvhatár peremét jelentő Dercen fölött hatalmas hófehér kereszt emelkedik. Ebben a többségében reformátusok lakta magyar községben akár turista-látványosságnak is tekinthetnénk az óriási építményt. Pedig nem az, hanem a „Megbékélés a Közös Európáért” emlékpark központi eleme és jelképe. Az újságíró kíváncsi emberfajta, szeret minden látnivalót közelről is szemre vételezni, így nem állhatjuk meg, hogy járművünkkel Dercen felé vegyük az útirányt. Aki régen járt ebben az ízes beszédéről és szorgos népéről elhíresült településen, alaposan meglepődik a változások láttán. Az emlékpark bejárata körül egy valóságos kis faluközpont alakult ki. Az egykori kávézó új, európai körülményekkel fogadja az ide érkezőket, kényelmes parkoló várja azok járműveit, akik gyalogosan szeretnének felkapaszkodni a szőlőkkel beültetett lankákra.

Sajnos az építkezéssel kapcsolatban semmilyen információt nem találunk, de a helybeliek és a dombtetőn (amelyet a legendák szerint fogadásból maga az ördög cipelt el idáig a hátán) dolgozók szívesen adnak felvilágosítást. Mint megtudtuk, a park építtetője a beregszászi székhelyű Kárpátaljai Magyar Szervezetek Fóruma (KMSZF), amely erőfeszítésének köszönhetően a táj arculata jelentősen megváltozott. Itt a Dercen fölötti hegyen régen a községi temető volt, azonban a szovjet hadsereg eldózeroltatta, s a helyén egy lokátor-állomást alakítottak ki. Később a természet visszahódította birodalmát, hatalmas bozótos terjeszkedett kitt, ma viszont egy szépen megtisztított terület, egy méltóságteljes, 25 méteres kereszt, kialakítás alatt lévő sétálóutacskák, katonai temető fogadja az ide látogatókat.

Az emlékparkkal kapcsolatban Kincs Gáborral, a KMSZF elnökével beszélgetett lapunk tudósítója.

– Elnök úr, hogyan született meg az emlékpark létrehozásának az ötlete?

– Egy hasonló emlékpark kialakítása már szerepelt a Magyar Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum (mint a Magyar-Ukrán Kormányközi Hadisírgondozó Egyezmény végrehajtásával foglalkozó szervezet) 2005. évi munkatervében. Egy nyíregyházi konferencián a terv megvalósításának szükségessége ismételten felmerült, itt hallottuk, hogy a frontokon nem mindig tudták megadni a végtisztességet elesett bajtársaiknak a katonák, a rövid tűzszünetekben bombatölcsérekben, lövészárkokban hantolták el azok holttesteit. Hasonló történeteket hallottam gyerekként édesapámtól, aki a fronton személyesen is megélte mindezt. Nekem akkor végeláthatatlan „mesének” tűntek az általa háborúban megélt történetek, a fogság, túlélés és tragédiák. Felnőttként egészen másként látom ezeket a dolgokat, elkezdtem velük foglalkozni, s amikor felmerült az emlékpark kialakításának szükségessége, azonnal mellé álltam. Ebben nagy segítségemre volt Bíró Lajos, a Munkácsi Járási Gazdaszövetség elnöke (a KMSZF tagszervezete), aki a Derceni Községi Tanács képviselőtestületével közösen hozzájárultak ahhoz, hogy az évszázados derceni „temetődomb” újra a megnyugvás szigete lehessen.

– Hogyan lesz egy ötletből kézzelfogható valóság?

– Ha humorosan szeretnék fogalmazni, akkor a válaszom a következő lenne: Bagatell dolog, CSAK össze kell gyűjteni 87 különféle engedélyt, elkészíteni a kivitelezési terveket, megkapni az építési engedélyt és kész. Alig négy évbe telik a procedúra! Aki manapság építkezésre adja a fejét, az a saját bőrén is megtapasztalja. Ugyanakkor el kell mondanom, hogy a történetben sokkal több volt a segítőkész, jó szándékú ember, mint a kerékkötő (persze ilyenek is voltak szép számmal). Viszont a szép terv valószínűleg egy díszes mappában valamelyik iroda polcán porosodna, ha nem áll az ügy mellé dr.Holló József altábornagy, a Budapesti Hadtörténeti Intézet és Múzeum főigazgatója és segítője, dr. Bíró Andor tanácsos (aki mellesleg földink is). Az általunk megfogalmazott javaslatokból kiindulva már 2007 júniusában hivatalos lépéseket tettek az ukrán kormány mellett működő Háborúk Áldozatainak és Politikai Üldözöttek Emlékének Megörökítését Intéző Állami Tárcaközi Bizottság felé.

Bár az elképzelés szerint a park temetőrészében nem kizárólag magyar honvédek kapnak végső nyughelyet, hanem valamennyi nemzetéi, a Hadtörténeti Intézetnek köszönhetően az építési munkálatokat az első kapavágástól mostanáig magyarországi szakemberek végzik. Azt is kevesen tudják, hogy a 25 méteres kereszt felső része Budapesten készült, s ezután került kiszállításra Dercenbe. A helyszínen már elkészült, egy kör alakú beton-emelvényt, az egykor itt birtokos Dercsényi család síremlékének az alapja (a II. József udvarában udvari orvosként tevékenykedő báró birtoka után vette fel magyar nevét, s régióban a timsógyártában szerzett nagy érdemeket). Az itt lévő kriptában 1815 és 1941 között 20 családtag földi maradványait helyezték el.

Így lett ez a kereszt a „Megbékélés a Közös Európáért” emlékpark központi szimbóluma és egyben az 1951–52-ben lerombolt derceni temető örök emléke.

– Melyek a Fórum további tervei?

– Miután befejeződnek a munkálatok és az emlékpark látogatható lesz, Dercen is bekapcsolódik abba a turisztikai végkeringésbe, amely a kárpátaljai történelmi és nemzeti emlékhelyeket összeköti. Meglátásom szerint minden turisztikai prospektus egyik lehetséges állomásként jegyzi majd, s mint ilyen nagymértékben hozzájárul majd a környék szolgáltatási és kereskedelmi infrastruktúrája fejlődéséhez. Ennek első jelei már napjainkban tapasztalhatók.

Szervezetünk tevékenységi köre ennél jóval sokrétűbb. Immár több esztendeje kiemelt figyelmet fordítunk a Kárpátaljai emlékmű-helyreállítási programunknak, amely keretében az idén is öt, első világháborús, illetve „malenykij robot”-os emlékművet szeretnénk felújítani. A Magyar Köztársaság kormánya elismerve tevékenységünket a felújítási munkálatokat a Nemzeti Jelentőségű Intézmények és Programok közé emelte. Szervezünk, illetve jómagam is aktívan kivesszük részünket a Szolyvai Emlékpark fenntartásából, szépítéséből. Különböző EU-s források bevonásával igyekszünk bővíteni tevékenységi körünket is: egyre szélesebb körben vonjuk be aktivistáinkat és partnereinket a gazdaságfejlesztés, a turisztikai és logisztikai fejlesztések, a civil-társadalmi kapcsolatok kiaknázásának világába.

– Köszönöm a beszélgetést!

Fogarasi

Forrás: Beregi Hírlap