Régiók
Események
2024. május
előző hónap következő hónap
H K Sz Cs P Sz V
    1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31    
             
ECDL segédanyagok
ECDL segédanyagok
Bejelentkezés
felhasználónév: jelszó:

» Regisztráció

» Jelszó emlékeztető

Múzeum szinte a semmiből

Románia
2010. július 1.
Mint lapunknak elmondta: az egész azzal kezdődött, hogy a ’70-es évek elején a Jóbarát című gyermeklapban egy felhívás jelent meg kallódó néprajzi értékek gyűjtésére. Nem csak ő, tanítványai is komolyan vették. Az eredmény csakhamar megmutatkozott. Jól emlékszik a dátumra és a névre is: 1974. február 23-án Tóth Margit VII. osztályos lány egy tizenkét-fiókos régi fűszertartót vitt az iskolába, amit a szomszédasszonytól kért el, lévén, hogy az a lomtárba utalta. Innentől aztán szinte magától ment minden.
A tanulók versenyeztek, hogy ki visz több és érdekesebb régi tárgyat a formálódó gyűjteménybe. A sikerben nem kis része volt annak, hogy a családi látogatások során Fazekas tanár úr elő-előhozakodott a tárgyi emlékek megőrzésének a fontosságával. Másfél év múlva már 230 tárgyat számlálhattak, amit mindjárt kiállításon mutattak be a nagyközönségnek, az ajándékozó nevének a feltüntetésével, ami újabb lökést adott a gyűjtésnek.
„Azok is megmozdultak, akik valamilyen személyes ok miatt nagyon ragaszkodtak a már fölösleges guzsalyhoz, mángorlóhoz, szenes vasalóhoz és egyebekhez. Meggyőződtek, hogy a gyűjteményben jó helye lesz, mert túléli őket és közösségi célt szolgál, s mintegy továbbviszi nevüket és hírüket” – meséli Fazekas Lóránd.
Innen már majdnem egyenes út vezetett a most felavatott helytörténeti kiállításhoz, amit akár falumúzeumnak is nevezhetünk. Azért csak majdnem, mert várni kellett egy olyan helyiségre, ahol a több száz tárgyat véglegesen elhelyezhetik.
Ez alig két éve vált valóra. A helyi római katolikus egyház visszakapta régi iskolaépületét, amit nagylelkűen felajánlott Kökényesd közösségének. Többtermes épületről lévén szó, ha már lúd, legyen kövér, gondolta Fazekas Lóránd és amíg a helyi önkormányzat az épületet rendbe tette, addig néhány lokálpatriótával a néprajzi anyag mellé külön helytörténeti és iskolatörténeti gyűjteményt is összehozott. Mindez „semmibe” nem került, csupán Fazekas tanár úr és sok neves és névtelen kökényesdi ügyszeretetébe, közössége iránti felelősségérzetébe, fáradozásába.


Új Magyar Szó