Cél: a kulturálisan sokszínű Európa

Beszélgetés Győri Enikővel, az európai uniós ügyekben illetékes kijelölt államtitkárral a határon túli magyarságról, a Duna Sratégiáról, a Keleti Partnerségről és Ukrajna eu-s jogharmonizációjáról.

– Magyarország 2011 januárjától fél éven át betölti az Európai Unió elnöki tisztét. Eddig nem próbált hatalmas feladat. Óriási felelősség felvállalni egy közel négyszázmilliós közösség stratégiai ügyeinek irányítását. Jut majd idő és figyelem a határon túli magyar nemzetrészekre? – először ezt a kérdést tettük fel Győri Enikőnek, az eu-s ügyekben illetékes kijelölt államtitkárnak, aki szeptember elsejétől tölti be ezt a tisztséget.

– Az EU-elnökségi feladatok ellátása minden tagország számára valóban hatalmas feladatot jelent, amelyet alapos előkészítés előz meg. Ez azonban nem megy a határon túli nemzetrészekkel való kapcsolattartás rovására, mivel a kormányon belül külön-külön apparátus áll rendelkezésre e két feladatra. A kormány kiemelt figyelmet szentel a határon túli magyaroknak, és ez a tervezett EU-elnökségi prioritásainkon keresztül is visszaköszön.

– Bizonyára van néhány olyan, az egész európai közösséget érintő probléma, amely a magyar kormány szerint sürgős megoldást igényel. Melyek ezek?

– A magyar elnökség a spanyol-belga-magyar elnökségi trió részeként egyrészt „megörököl” egyes folyó ügyeket. Emellett azonban minden elnökségnek számolnia kell olyan feladatokkal, amelyek váratlanul jelentkeznek – legyen szó fegyveres konfliktusról, járványról vagy vulkáni hamuról. A trió-elnökségben részt vevő három ország egyik legnagyobb kihívása a Lisszaboni Szerződés elfogadásából adódik, amely jelentős intézményes átalakulást hoz magával. Az új struktúrák felállásával számos feladat – amely korábban az elnöklő országra hárult – a Lisszaboni Szerződést követően már az Európai Bizottság kezébe kerül. Az átmeneti időszakban azonban nem lehet pontosan előre látni, mely feladatokat mikortól vesz át a bizottság. Ez némileg megnehezíti az elnökségünkre való készülődést is.

Ettől függetlenül vannak olyan feladatok, amelyeket kiemelten fontosnak tekint a magyar kormány, illetve, amelyek a magyar elnökség alatt válnak időszerűvé. Ezek közé tartozik a Duna Stratégia beindítása, az uniós mezőgazdasági politika jövőjével és az Európa 2020 stratégiával kapcsolatos konzultációk folytatása, a közös energiapolitika kialakítása, a belső piac elmélyítése, a kohéziós politika erősítése, a Nyugat-Balkán országainak és a kelet-európai országok európai integrációs törekvéseinek támogatása, és nem utolsó sorban az európai kulturális sokszínűség támogatása.

– Más országok tapasztalata mit mutat: fél esztendő milyen feladatok megoldására elegendő? Lehet-e hat hónap alatt olyan folyamatokat elindítani, amelyek hosszabb távra szólnak, és érdemben befolyásolják a kárpát-medencei magyarság életét, sorsának alakulását?

– A trió-elnökségek révén három egymást követő elnökség másfél éves tervezése érvényesül, amely kifejezetten a tartósabb és eredményesebb politikák megvalósulását támogatják. Emellett Magyarország egyik saját prioritása a kulturális sokszínűség lesz, amely a kisebbségi közösségek identitásának megőrzésére, illetve megerősítésére irányul. Ezen felül nagy örömünkre szolgál, hogy májusban Budapesten kerül sor a második Keleti Partnerségi csúcstalálkozóra. A Keleti Partnerség célja Ukrajna és más kelet-európai országok EU-s közeledésének előremozdítása. E két elem, valamint az állampolgársági törvény módosítása reményeink szerint sok új lehetőséget biztosít majd az egész kárpát-medencei magyarságnak.

– A mindenkori magyar kormányok arról biztosították Ukrajnát, hogy a köztársaság EU-integrációs törekvéseit maximálisan támogatják. Hogy látja: az Unió soros elnökeként mekkora ebben a kérdésben Magyarország mozgástere?

– Az említett Keleti Partnerségi csúcstalálkozó jó alkalom számunkra, hogy felhívjuk a figyelmet a keleti szomszédokkal ápolt kapcsolatok fontosságára. A magyar elnökséget követő lengyel elnökség szintén kiemelt feladatként fogja kezelni az EU keleti szomszédságpolitikájának fejlesztését. Az integrációs folyamat sikere azonban mindkét fél eltökéltségén múlik, így az ukrán kormány elképzelései is meghatározóak.

– Mióta – európai uniós jóváhagyással – a magyar-ukrán határszakaszon (később ennek mintájára az ukrán-szlovák határszakaszon stb.) újraindult a kishatárforgalom, azóta meggyőződtünk róla, hogy Brüsszelben ki lehet járni a kárpátaljai magyarság számára fontos dolgokat. Számunkra most a magyar iskolák megmaradása létkérdés. Ugyanis évente két-háromezerrel csökken a magyar tannyelvű oktatási intézményekbe járó gyerekek száma. 2007-ben, amikor megszűnt az a lehetőség, hogy a magyar tannyelvű iskolák végzősei anyanyelvükön érettségizzenek, a magyar szülők tömegesen íratták át a gyerekeiket ukrán iskolába. Három évvel ezelőtt gyakorlatilag megszűnt a magyar tannyelvű iskolák számára készült tankönyvek kiadása. Ezzel kapcsolatban nekünk innét úgy tűnt, hogy az Európai Unió különböző irányító szerveihez nem értek el segélykiáltásaink. EU-s szinten mit lehet tenni ezeknek a problémáknak a kezelése érdekében?

– Az új ukrán kormány kisebbségekkel kapcsolatos elképzelései várhatóan a magyar közösség lehetőségeit is bővítik majd a nyelvhasználat és kulturális identitás terén. Ezzel párhuzamosan a magyar elnökségi program egyik kulcseleme a kulturális sokszínűség támogatása. Ennek értelmében minden európai nyelv – legyen az többek vagy kevesebbek által beszélt – megőrizendő érték. A többnyelvűség fontossága azonban a személyekre vonatkozik, hiszen egy soknyelvű Európában az idegennyelv-ismerettel nyílnak csak meg igazán a lehetőségek. Ezért a magyar nyelv ismerete is támogatandó (hiszen ez is az EU egyik hivatalos nyelve), ahogy az angol, a német vagy más nyelveké. Ennek előnyei minden téren jelentkeznek: továbbtanulási lehetőségek, nyugati ösztöndíjak, munkavállalás stb.

– Kárpátalján több mint félszáz, az itteni magyarok által létrehozott civil szervezet, tömörülés működik. Csekély kivételtől eltekintve valamennyi a magyar állam pénzügyi támogatásának köszönhetően tudja elvégezni vállalt feladatait. Ez bizony komoly tehertételt jelent Magyarország számára. Természetesen tudunk róla, hogy számos EU-s pályázaton magyarországi, szlovákiai, romániai szervezetek, önkormányzatok csak úgy tudnak indulni, ha ebbe a folyamatba bevonnak egy nem EU-s partnert is. Egyelőre kevés ilyen együttműködés realizálódott. Mit lehetne tenni annak érdekében, hogy ezen a téren is javuljon a helyzet?

– EU-elnökségünk alatt a Duna Stratégia keretében szeretnénk erősíteni a szlovák-ukrán-román-magyar határ menti együttműködést, beleértve a gazdasági és kulturális kapcsolatokat. Ide tartoznak továbbá a vízügyi kérdések és a hajózási útvonalak fejlesztése is, amelybe a Tiszát is szeretnénk becsatolni, mint a térség jelentős, és egyben a Dunába torkolló folyóját. A konkrét tervek kidolgozás alatt vannak, programjainkról folyik az egyeztetés a partnerországokkal és a Bizottsággal is.

– Barátaim, ismerőseim sokszor legyintenek, amikor Ukrajna és az európai közösség kapcsolata kerül szóba. Nem kellünk mi Európának, mondja a tekintetük. Pedig valamennyien érezzük, tudjuk, hogy az öreg kontinens közepén jogunk van európai módon élni. S a többség így is szeretne. És hajlandó tenni is érte… Szóval az optimista forgatókönyv szerint milyen perspektívái vannak Ukrajna európai integrációjának?

– Magyarország következetesen támogatja Ukrajna euroatlanti közeledését, és e véleményünknek a Keleti Partnerségi csúcson ismételten hangot fogunk adni. Az Európai Unió a kelet-európai térség integrációs törekvéseinek elősegítése végett hozta létre a Keleti Partnerség programot, amely keretet biztosít Ukrajna euroatlanti közeledésének is. Az EU ajtaja minden ország előtt nyitva áll, amelynek komoly elhatározása, hogy az EU-hoz csatlakozzon, és ennek érdekében, ahogy Ön is mondja, „hajlandó tenni érte”. Utóbbi alatt elsősorban az integrációs folyamat kulcsfontosságú részére, a jogharmonizációra gondolok, azaz az EU-s joganyag a nemzeti jogba történő átvételére. Ennek teljesítésében segítséget nyújtanak a brüsszeli intézmények és ellenőrzik azt. Nem szeretnék találgatásokba bocsátkozni, de Ukrajna természetesen Magyarország támogatását is élvezni fogja az EU-hoz való közeledés ügyében. Látni kell azonban, hogy kettőn áll a vásár: az ukrán politikának is határozott szándéka kell, hogy legyen az EU-csatlakozás, és erről a jogalkotás terén is tanúbizonyságot kell tennie.

Szerkesztőségünk és több tízezres olvasótáborunk nevében nagyon szépen köszönöm, hogy rendelkezésünkre állt, és kifejtette a feltett kérdésekkel kapcsolatban a gondolatait.

Kovács Elemér

Forrás: Kárpátinfo hetilap