Az ostorfa megöli a parkjainkat

Annak ellenére, hogy Szabadkának és Palicsnak sok a zöldfelülete, azok állapotával nem dicsekedhetünk. A szakemberek szerint a terek nem találják meg szerepüket, a városnak nincs egy kialakult stílusa e téren és a palicsi Nagy Park állapotán is lenne mit javítani. Tény, hogy az elmúlt húsz évben erre a szakmára alig fordítottak pénzt.

Magyarországi és hazai szakemberek is részt vettek a 2010: Tájodüsszeia szakmai konferenciáján a hétvégén Szabadkán.

Dömötör Gábor szabadkai építészmérnök Városkép – utcakép? címmel tartott előadásában Szabadka város alakulásáról szólt, az épületekről. Dömötör elmondta, a Községközi Műemlékvédelmi Intézet a város összes épületét értékelte, ezt követően döntöttek arról, hogy mely utcák nem értékesek műemlékvédelmi szempontból. – Itt adtunk teret a város további fejlődésének – mondta. A városközpont harmadik övezete az, amelyben nagyon lepusztult épületek vannak, s amelyek a Szent Teréz-székesegyháztól nyugatra találhatók. A védett városrész tulajdonképpen a Lajčo Budanović utcáig terjed – tudtuk meg. A hármas zónán belül külön figyelmet szentelnek a Harambašić utcának, amelynek nagyméretű gránit kövezését mindenképpen megőrzik. k11tajepitesz

Szabó Ágnes okleveles tájépítészmérnök előadásában Szabadka századfordulós zöldfelületeiről beszélt, kiemelte, hogy akkoriban még számos saroktér volt, amelyek mára eltűntek. – Vannak területek, amelyeket ma már a gépkocsik uralnak, s egyetlen fa sem található az utcában. Vannak viszont terek, amelyek nem találják a szerepüket, ilyen például a Fasizmus áldozatainak tere is, vagy a Zsinagóga előtti tér, ahol ugyan vannak padok, de a nagy gépkocsiforgalom miatt oda már nem kellemes leülni – magyarázta Szabó Ágnes. Kiemelte, hogy ami a zöldfelületek minőségét illeti, ő hiányolja a szintezettséget. Az ostorfák nagy zöld koronát adnak, de alatta csak gyepfelület van, és nagyon kevés cserje. Ez ökológiai és esztétikai szempontból se jó. Véleménye szerint találni kell egy olyan helyet, ahol megadják az üldögélés lehetőségét az embereknek.

Tumbas Elizabetta, a szabadkai Köztisztasági és Parkosítási Közvállalat mérnöke a város zöldfelületeinek fejlődési irányai kapcsán kiemelte, Szabadkát a természet nem ajándékozta meg gazdag erdőkkel, a tájépítészet tervezett és nagy hagyománya van.

– A városnak 15 hektárnyi köztere, 35 hektárnyi lakótelepi zöldfelülete és 4,5 hektárnyi utcai zöldfelülete van. Sajnos ezeknek a fejlesztésére az elmúlt húsz évben nem jutott pénz, az elmúlt tíz évben rögtönzött tervek alapján dolgoztunk, amikor éppen volt pénz, és minőséget így igen nehéz produkálni. A nemzetközi mércék szerint Szabadkának egy parkja sincs, hiszen egy városi parknak 100 hektárnyi felületen kell feküdnie. Stílusirányzat sem érzékelhető, ezt is fontos lenne eldönteni, hogy a városnak a terei, zöldfelületei milyen stílusban fejlődnek majd tovább – magyarázta Tumbas Elizabetta.

A szakmai előadáson Herczeg Ágnes tájépítésztől Balatonfüred és Borszék példáján hallhattunk a közösségi terek kialakításáról, szerepükről.

Tanja Jotanović, a Palics-Ludas Közvállalat tájépítésze a palicsi Nagy Park mai állapotáról szólva elmondta, a Palicsi-tó partján nagyon magas a talajvíz, a talaj alatt 0.2–0.8 méterrel már megtalálható. Szabados Klára hozzátette, ennek az is az oka, hogy a Palicsi-tó szintjén egészen a tavaszi áradásig nagyon magasan tartják, ami káros hatással van a park növényzetére.

Tanja Jotanović elmondta, a dekoratív fajok nehezen tudnak ezekhez a körülményekhez alkalmazkodni, továbbá egyes részeken szikes a talaj. A bukszusokat megint cserélni kellene, pedig két éve ültettek újakat.

Sagmajster Helena, a Palicsi Állatkert megbízott igazgatója kiemelte, hogy az állatkert tulajdonképpen botanikus kert, s beszámolt arról is, hogy az állatkert alakulása, vagyis a negyvenes évek óta milyen fejlődésen ment keresztül az intézmény.

Szabados Klára a természetvédelem és a tájépítészet találkozási pontjai című előadásában elmondta, száz évvel ezelőtt 700 hektárnyi pusztagyep volt a környéken, ma mindössze 9 hektárról beszélhetünk.

– Mindent felszántottak, egészen a tópartig. Az emberek azt hiszik, hogy ha felgyújtják a nádast, gereblyézik a házuk elejét, az jót tesz. Jelenleg az ostorfa öli meg a parkjainkat, minden létező növényt elnyom, hiszen egy nagyon ellenálló fajta. Szerintem katasztrofális állapotban van a park. A legnagyobb gond pedig az, hogy van egy tavunk, amelynek a partján mindenki azt csinál amit akar, annak ellenére, hogy még 1975-ben a város hozott egy szabályzatot, amely tiltja a partrendezést, csak éppen soha senki ennek betartását nem ellenőrizte és nem is büntettek meg senkit. Nagyon fontosnak tartom, hogy a természetvédők és a tájépítészek együtt dolgozzanak – mondta Szabados Klára. Véleménye szerint angol parkként kellene rendezni a Nagy Park hátsó részét, hiszen Vajdaságban ilyen nincs és környezetvédelmi szempontból is ez lenne a legmegfelelőbb.

Tómó Margaréta